
A Pro Trek 1995-ben azzal indult, hogy egy karórába három érzékelőt kellett belezsúfolni, 2026 nyarán pedig ott tartunk, hogy a Casio piacra dobta az első olyan Pro Trekjét, amelyen nincs Triple Sensor és nincs digitális kijelző: három mutató, egy napelem és egy forgatható lünetta van rajta, amely elrejti a koronát. A kettő között harmincegy év telt el, rengeteg modellel, és ha ma valaki megkérdezi, mi az a Pro Trek, a válasz attól függ, melyik évét nézzük.
Ezt a cikket a Pro Trekről készült videóm alapján írtam. A videó egy korábbi, egyetlen Pro Trek modellről szóló anyagból nőtt ki: miközben azt készítettem, rájöttem, hogy a sorozatról meglepően keveset tudunk, azt sem, mióta létezik, milyen modellek voltak benne, és hogyan fejlődött.
Keresd fel a werkmania Youtube csatornáját a legújabb tesztekért, bemutatókért most!
A videó a főbb modelleket veszi sorra. A cikk ennél részletesebb: a Casio saját Pro Trek története-oldalára és fejlesztői anyagaira épül, követi a történetet egészen 2026-ig, és külön idővonalat kap a modellek története, valamint a szenzoroké és a szerkezeteké.
Tartalomjegyzék:
1994–2000: egy prototípus, egy márka és a 10 000 méteres magasságmérő
A Casio hivatalos története szerint a Triple Sensor már 1994-ben készen volt, egy évvel a márka indulása előtt. Az ATC-1100 nevű órán még nem állt rajta a Pro Trek név, a Casio japán oldala a márka prototípusának tekinti, és a magasságmérője csak 4000 méterig ment, mert a fejlesztők a Fuji-hegyet vették alapul. A Pro Trek nevet 1995-ben a DPX-500 kapta meg: iránytű, légnyomásmérő, magasságmérő és hőmérő egyetlen karórában, elemmel működve.

Az időzítés nem véletlen. Japánban akkoriban hegymászóláz volt, főleg a középkorúak körében, és a DPX-500 azzal vált népszerűvé, hogy a csuklón mutatta a magasságot és az irányt. A Casio egyik tervezője szerint a márka onnan indult, hogy a G-Shock után a cég egy új, beépített szenzorokra épülő, kifejezetten szabadtéri használatra szánt óramárkát akart.


Ugyanebben az évben jött a DPX-300 is, infravörös érzékelővel, azaz termoszkennerrel: a tárgyra kellett irányítani az órát, gombot nyomni, és kijelezte a felület hőmérsékletét. Ezek műszakilag sokkal komolyabb darabok voltak, mint a maiak, és nem az utcai viseletre találták ki őket, hanem hogy a túrafelszerelés részei legyenek.
Innen szinte évről évre érkezett valami új. 1996-ban a PRT-40 automatikus EL háttérvilágítást kapott, 1998-ban a PRT-4000 volt az első teljesen fém tokos Pro Trek, 1999-ben a PRT-1400 már 6000 méterig mért, a PRT-1GPJ (becenevén Satellite Navi) pedig a Casio saját felmérése szerint a világ első beépített GPS-szel szerelt karórája volt. 2000-ben a PRG-40 közvetlen szenzorgombokat, grafikus iránytűt mutató kettős rétegű LCD-t és 10 000 méterig mérő magasságmérőt hozott, a Casio pedig hegymászó szakembereket kért fel ambassadornak, hogy a tapasztalataikkal segítsék a tervezést.





2002–2005: napelem, mutatók és egy antenna a tok belsejében
A Triple Sensor és a nagy LCD sok áramot evett, az elemcsere pedig a hegyen nem mindig megoldható. A Casio 2002-ben a PRG-50-ben mutatta be a Tough Solar rendszert, mellé a napelemes működésre tervezett, kisebb fogyasztású Triple Sensor Ver. 2-t, érzékenyebb mágneses szenzorral és még kisebb nyomásérzékelővel.

2003-ban jött a PRG-60, az első Pro Trek mutatós kijelzéssel. A videóban is kiemeltem, hogy ez természetesen nem mechanikus kaliber: kvarcszerkezet dolgozik benne, csak éppen mutatókkal mutatja az időt a digitális kijelző mellett. Innentől egyre gyakrabban találkozunk ezzel a megoldással.
2005-ben megérkezett a PRW-1000, az első napelemes és rádióvezérelt Pro Trek. A rádióvezérlésnek az volt az ára, hogy a mágneses antenna zavarta az iránytű szenzorát, a Casio pedig úgy oldotta meg, hogy az antennát a tokon belülre helyezte.



Takeucsi Hirotaka csuklója és a MANASLU (2007–2015)
A PRW-1000 után a fejlesztők kaptak egy visszajelzést, amely a következő évek irányát kijelölte. Takeucsi Hirotaka (Takeuchi Hirotaka) hegymászó, a Casio ambassadora a Himalájában tesztelte az órát, és azt mondta, hogy nem viselte, mert túl vastag volt a csuklóján. A Casio szerint ez lendítette át a csapatot: olyan vékony forma kellett, amely hó- és sziklamászás közben sem akadályozza a csukló mozgását.
A megoldás a nagy sűrűségű szerelés lett. A videóban úgy magyaráztam, hogy addig az elektronikus alkatrészek kényelmesen szét voltak szórva az alaplapon, és ezeket kellett minél kisebb helyre összesűríteni: kisebb lett a méretük és a fogyasztásuk, így vékonyabb modulba fértek. A Casio a szerkezetet modulnak hívja. Az első eredmény a 2007-es PRW-1300 volt, 2008-ban pedig a PRW-1500 már 200 méteres vízállósággal jelent meg a tengeri tevékenységekhez.


2009-ben megszületett a MANASLU vonal, a Pro Trek csúcssorozata, amely Takeucsi által megmászott 8163 méteres Manaslu-csúcsról kapta a nevét. Az első darab a PRX-2000T volt. Vele egy időben jelent meg az alap Pro Trek sorozat PRW-2000-ese is, amely a modulszám-adatbázisok szerint ugyanarra a 3172-es modulra épült, de nem MANASLU. A PRX-2000T visszahozta a kettős rétegű LCD-t, amelyet a vékonyítás miatt korábban elhagytak, megtartotta a rádióvezérlést és a napelemet, a világidő-listába pedig felkerült Katmandu, a himalájai expedíciók kapuja. A Yamagata Casio prémium gyártósorán szerelték.

A sorozat innen gyors ütemben haladt. 2010-ben a PRW-5000 volt az első Pro Trek Tough Movementtel és a szenzoradatok mutatós kijelzésével, 2011-ben a PRX-2500T 200 méteres vízállóságú MANASLU lett, 2012-ben pedig a PRX-7000T az első négymutatós Pro Trek, Smart Accesszel, vagyis elektronikus koronakapcsolóval és több motoros mutatóvezérléssel. Ezzel az órával ért fel Takeucsi 2012. május 26-án a Dhaulagirire, és ezzel fejezte be mind a 14 nyolcezres megmászását. 2015-ben a PRX-8000T lett a csúcsmodell: zafírüveg, fém lünetta, kesztyűvel is állítható csat, a fém részeken titán-karbid és DLC bevonat.




Pro Trek modellidővonal, 1994–2026
Válassz korszakot, vagy kapcsold be a csak mérföldköveket.
2013: a Triple Sensor harmadik generációja
A harmadik generáció szinte új szenzorcsomagot jelentett. A Casio mérnökei kisebb, vékonyabb modulokat és jobb szenzorokat akartak, és a korábbi felépítés ennek a határára ért. A Casio szerint az új mágneses szenzor 95 százalékkal lett kisebb, az iránytű folyamatos mérési ideje pedig 20 másodpercről 60 másodpercre nőtt. A fejlesztői interjú további számokat is elárul: a nyomásérzékelő fogyasztása 85 százalékkal csökkent, a magasságmérő felbontása 5 méterről 1 méterre javult, a mérés egy másodpercen belül megvan (korábban nagyjából öt másodperc kellett hozzá). A 85 százalékot a Casio saját oldalai nem közlik. A modulfejlesztő mérnök szerint sokan úgy értik a 95 százalékot, mintha öt százalékkal csökkent volna a méret, pedig az új szenzor a régi méretének mindössze öt százaléka.

Az első ilyen óra a 2013-as PRW-3000 volt: 56 × 47 × 12,3 mm és 62 gramm, akkoriban a Pro Trek-történet legkisebb és legkönnyebb darabja. A kettős rétegű LCD-t ismét elhagyták, hogy a számok nagyobbak lehessenek, az antenna és a mágneses szenzor pedig az alaplapra került, ami a tok méretén is spórolt. Légnyomás-tendenciariasztót is kapott, amely a hirtelen változásra figyelmeztet.
2014-ben a PRW-6000 a Ver. 3-at kötötte össze a Smart Accesszel analóg-digitális formában, 2015-ben a PRW-3500 200 méteres vízállóságot hozott, 2016-ban a PRW-7000 automatikus vízszintes kompenzációt az iránytűhöz, a PRG-600 pedig Safari-dizájnt. A Casio története-oldalán a Ver. 3 után nem szerepel újabb Triple Sensor-verzió, a következő lépés a 2019-es négyes szenzor volt, és még a 2022-es PRG-340 is a Ver. 3-at használja.




2016–2020: okosóra, négyes szenzor, Bluetooth
2016 januárjában a Casio egészen más irányba is elindult: bejelentette a WSD-F10 okosórát Android Weardel, 50 méteres vízállósággal és katonai szabvány szerinti ellenállósági tesztekkel. Ez még nem viselte a Pro Trek nevet. Az első Pro Trek okosóra a 2017-es WSD-F20 lett, beépített GPS-szel és letölthető, színes offline térképekkel, a WSD-F30 pedig, amely 2019 januárjában került a boltokba, már a harmadik generáció.


A hagyományos vonalon 2018-ban a PRW-60 jelentősen karcsúbb analóg-digitális órát hozott Triple Sensorral. 2019-ben a PRT-B50 volt az első négyes szenzoros Pro Trek: a mágneses, a nyomás- és a hőmérséklet-érzékelő mellé gyorsulásmérőt kapott, és Mobile Linkkel, Bluetoothon csatlakozott a telefonhoz. A PRT-B50-et még 2019-ben a Mudmaster GG-B100-zal vetettem össze a werkmania tesztjében.

2020-ban a PRT-B70 a négyes szenzort és a telefonkapcsolatot 200 méteres vízállósággal kombinálta, a PRW-30 kompakt méretben, 1 másodperces és 1 méteres magasságmérési intervallummal és irányemlékezettel jött, a PRX-8025HT pedig a márka 25. évfordulóját ünnepelte, a halo nevű légköroptikai jelenségből merítve a dizájnját.


A szenzorok és a szerkezetek fejlődését külön is összegyűjtöttem, mert a modellek mögött ezek a lépések állnak.
Szenzor- és szerkezettörténet, 1994–2026
Először nézd meg, mit hozott a Triple Sensor harmadik generációja, aztán szűrd az időrendet témák szerint.
Mit változott 2013-ban?
A korábbi generáció értékei az előző szenzorra vonatkoznak. Forrás: Casio fejlesztői interjú (Mynavi, 2014), az iránytű adata a Casio Triple Sensor oldaláról.
2022–2025: bio-alapú műanyag és világító számlapok
2022 tavaszán a Pro Trek anyagot váltott: a Casio bio-alapú műanyagot (resin) kezdett használni, amelyet ricinusmagból és kukoricából nyernek, a szlogen pedig új lett („One with Nature”). Az első ilyen óra a PRW-61 volt, tokkal, szíjjal és hátlappal bio-alapú műanyagból. Ugyanebben az évben jött a PRW-3400 nagy képernyős, kettős rétegű LCD-vel és a szögletes, strapabíró PRW-6900. Július végén a Casio bejelentette a PRG-340-et is, három változatban: a fekete -1, a khaki -3 és a titánötvözet szíjas T-7. A kettős rétegű LCD a nagy iránytű-grafikához kell. A tok, a hátlap és a forgatható lünetta biomassza-műanyagból készül, a -1 és -3 változaton a szíj is. A T-7 szíja titánötvözet, a Casio közleménye szerint a fém szíjban nincs biomassza-műanyag.




2023-ban jött a PRW-61FC Field Composite szíjjal, a kompakt PRW-35 és a PRW-61LD, amelynek a napelemes számlapjába a Casio első alkalommal integrált foszforeszkáló (Neo-Brite) felületet, így az egész számlap világít sötétben. 2024-ben a PRW-61NJ a Japán Természetvédelmi Társasággal készült, a PRG-340SC szíját a gyártásban megmaradt műanyaghulladékból préselték, a PRW-61SS és a PRW-6900ZE a Casio órák 50. évfordulójára készült, a PRJ-B001 pedig Hiker Line néven, beépített Mobile Linkkel jelent meg.




2025-ben a PRG-340B növényi eredetű CASTLON szövetszíjat kapott égésgátló kezeléssel, a PRW-35LD foszforeszkáló LCD-t, októberben pedig a PRW-B1000 lett az első Pro Trek, amely egyszerre napelemes, rádióvezérelt és Bluetooth-os, Triple Sensorral és helymutatóval (Location Indicator).

2026: az első szenzor nélküli Pro Trek
2026 februárjában a White Mountaineering divatmárkával közös PRW-B1000WM érkezett: titán fémszíj, zafírüveg, Tough Solar, hatállomásos rádióvezérlés, Mobile Link és 100 méteres vízállóság, mindez a PRW-B1000 Triple Sensoros alapjain.

Júliusban Japánban megjelent a PRJ-01, az első teljesen analóg Pro Trek. Nincs rajta Triple Sensor és digitális kijelző, három mutatója van, a tok 39,1 mm széles és 11,6 mm vastag, a súlya 32 gramm, a tok, a hátlap és a szíj bio-alapú műanyagból készül. A koronát nem menetzáras megoldás védi: a lünetta forgatható, zárt állapotban eltakarja a koronát, és 45 fokos elfordítással bukkan elő. A napelem teljes feltöltés után nagyjából öt hónapig járatja az órát, a vízállóság 100 méter, a szíj vége az óra alá rejthető, az AE változatok pedig karabinert is kapnak, amellyel a hátizsákra is ráakaszthatók. A PRJ-B001 46 mm-es tokjához képest ez 6,9 mm-rel kisebb. A bemutatkozásról külön hírben is írtunk, sőt videó is készült róla, íme:
Keresd fel a werkmania Youtube csatornáját a legújabb tesztekért, bemutatókért most!
A Casio saját megfogalmazása szerint a PRJ-01 a spontán, könnyed kültéri kirándulásokra való. Ez egybevág azzal, amit a videó végén is mondtam: ma már az is túrázásnak számít, ha valaki hátizsákba rak egy kulacs vizet, zsebre vágja a telefonját, és kimegy a Hármashatár-hegyre, ami messze van attól a túrázástól, amire a DPX-500 készült, ahhoz viszont bőven elég, amihez a legtöbb embernek ma órára van szüksége. A DPX-500 még a Himalájának készült. A PRJ-01 a Normafára is elég.


Ha a másik nagy Casio-vonal technológiáit is végigkövetnéd, a G-Shock technológiák története a következő olvasnivaló.
Források
- Casio: 30 Years of PRO TREK (casio.com/intl/watches/protrek/30th/history/)
- Casio: PRO TREK History (casio.com/intl/watches/protrek/concept/history/)
- Casio Japán: Triple Sensor, ATC-1100 és Ver. 1–3 (casio.com/jp/watches/protrek/technology/sensor/)
- Casio sajtóközlemények: PRG-340 (2022. július 28.), WSD-F10 (2016. január 6.), PRJ-01 és PRW-B1000WM (Casio Tajvan, 2026)
- Casio: PRW-B1000 termékoldal, Smart Access technológiaoldal
- Triple Sensor Ver. 3 fejlesztői interjú, Mynavi (2014)
- Tokiva Teruhisza (Tokiwa Teruhisa): PRX-7000T fejlesztése, Micromechatronics (2013)

















![Casio G-Shock GBD-H1000 ár és megjelenés – hamarosan érkezik 2020 legjobban várt újdonsága [frissítve] casio-gshock-gbdh1000](https://werkmania.hu/wp-content/uploads/2020/07/DSC8979casio-gshock-gbdh1000-218x150.jpg)









