A Sinn ritkán rohan előre a formatervvel, inkább csiszol azon, ami már működik – és az 544 RS pontosan ilyen darab. Egy hárommutatós, dátumos automata, ami első ránézésre visszafogott, aztán amikor jobban megnézed a számokat, kiderül, hogy a lényeg főleg az arányokban van.
Tartalomjegyzék:
38,5 × 10 mm – ez az igazi hír
A tok 38,5 milliméter átmérőjű és 10 milliméter vastag. Ez a két szám együtt annyira ritka manapság, hogy ez önmagában is eladja az órát, ráadásul a vékonyság nem trükkösen jött össze: az SW 200-2 nem egy különösebben lapos szerkezet, tehát a titok a tokgyártásban lesz.
Szíj nélkül 59 gramm, ez igazán könnyű. Nem repülőgépipari értelemben könnyű, hanem abban az értelemben, hogy egy homokfúvott acéltok ezzel a súllyal egyszerűen eltűnik a csuklón, és nem billeg át a csuklón, ha elfordítod a karodat. A tokfülek szélessége 20 milliméter, ami a 38,5-es tokhoz jó arány és rengeteg szíj passzol rá.
A tok homokfúvott, tehát nem tükröződik, aki hordott már polírozott tokos órát nyári napsütésben, tudja, miért jó ez. Elöl kétoldali tükröződésgátló réteggel ellátott zafír, hátul menetes, zafírüveges hátlap, azon belülről szintén tükröződésgátló réteg, vagyis a hátlapon keresztül tényleg látni a szerkezetet, nem csak a tükröződést.
Korona 4 óránál, és ennek oka van
Az 544 RS koronája nem a szokásos 3 órás pozícióban lett elhelyezve, hanem 4 óránál. A Sinnnél ez nem stílusgyakorlat: így a korona kevésbé nyomja a kézfejet, amikor behajlítod a csuklót. Aki keskenyebb csuklóval hord 38–40 milliméteres órát, pontosan tudja, miről van szó – a 3 órás koronák szeretnek belefúródni a kézfej tövébe.
A korona a Sinn D3-System szerint épül, ami a por és a nedvesség ellen is véd. Innen jutunk el a vízállóságig: 20 bar, DIN 8310 szerinti műszaki követelmények mellett, ráadásul „low-pressure resistant”, tehát alacsony nyomás mellett is tartja magát.
Húsz bar egy tízmilliméteres tokban. Ez az a pont, ahol a Sinn megkülönbözteti magát a mezőnytől. A vékony órák többségénél a vízállóság szokott áldozatul esni, itt nem.
Matt fekete számlap, piros mutató
A számlap matt fekete. Ez a legegyszerűbb megoldás, és pont ezért működik: nincs napsugaras textúra, nincs csillogás, csak kontraszt. Erre kerül a piros másodpercmutató, ami nappal azonnal megmondja, jár-e az óra. Éjszaka viszont ez sem marad sötétben – a másodpercmutató is kap foszforeszkáló festéket, ahogy persze a mutatók is.
Az indexek a látvány legérdekesebb részét adják. Hibrid kerámia elemek, kézzel felhelyezve, és a foszforeszkáló pigment közvetlenül a kerámiába kerül. Ez azt jelenti, hogy nem egy festékréteg ül az index tetején, hanem maga az index a világító anyag hordozója – ezért lehet benne magas a foszforeszkáló anyag koncentrációja. Kézi felhelyezés mellett ez apró, de érzékelhető minőségi különbség: az indexek magasak, van élük, és a fényük mélyebbről jön.
A dátum ott van, ahol egy hárommutatósban lennie kell, így óra, perc, másodperc, dátum – ennyi. Semmi extra kijelzés, semmi felesleges felirat.
A 144 és a 244 rokona, de visszafogottabban
A forma a Sinn 144 és 244 bevált dizájnelemeiből merít, kisebb méretben. Ez a mondat lefordítva annyit tesz: aki ismeri a Sinn korábbi tokformáit, otthon fogja érezni magát, de itt nincsenek segédszámlapok, nincs kronográf nyomógomb, nincs lünetta. A 544 RS a csontváz – az a rész, ami a bonyolultabb modellekből is a legjobban működött.
Ez a fajta lecsupaszítás nem mindig sikerül. Sok márkánál a redukált verzió olyan lesz, mintha kifelejtettek volna róla valamit, itt azonban a 38,5 milliméteres tok és a négyórás korona miatt marad karaktere: az óra ránézésre azonosítható, nem egy egyszerű fekete számlapos automata.
Az SW 200-2 mint tudatos döntés
A szerkezet automata SW 200-2, 26 kővel, 28 800 féllengés/órás járással, másodpercstoppal. A járástartalék minimum 60 óra, és ez az érték, amit a Sinn ténylegesen vállal is, nem egy, a laborban egyszer, ideális körülmények között mért csúcsérték. Péntek este leveszed, hétfő reggel még megy. Ez a legtöbb hétköznapi forgatókönyvre elég.
Az antimágnesesség DIN 8309 szerinti. Nem a Sinn saját, extrém mágnesvédelmi rendszereiről van szó, hanem a szabvány szerinti szintről – ami egy ilyen felépítésű, üveges hátlapú óránál teljesen logikus. Aki Faraday-kalitkát akar, más Sinn-modellt kell válasszon.
Az SW 200-2 nem egy prémium kaliber, viszont ismerős, javítható, az alkatrészellátása rendben van, és pontosan ez az, amit egy napi hordásra szánt órában értékel az ember – a Sinn két év garanciát ad rá.
De kinek kell ilyen óra?
Annak, aki évek óta keresi a 38–39 milliméteres, tényleg vékony, tényleg vízálló, tényleg jól olvasható hárommutatóst, és közben nem akar sem búvárlünettát, sem vintage-utánzatot. Az 544 RS ebben a keresztmetszetben mozog, és a mezőny itt meglepően ritka.
A piros másodpercmutató az egyetlen harsány rész az egész órán. Egy matt fekete számlapon, kézzel felrakott kerámia indexek között ez pont annyi, amennyi kell ahhoz, hogy legyen egyénisége.
Forrás: Sinn Spezialuhren
