Tissot PRX – a teljes történet

Vannak órák, amelyek csendben, évtizedek alatt kapaszkodnak fel a legendák közé, apránként, generációról generációra gyűjtve a rajongókat, és vannak olyanok, amelyek egy négy évtizedig érintetlen archívumi fiókból előkerülve néhány hónap alatt akkora felhajtást csapnak, hogy a kereskedők várólistát kezdenek vezetni egy svájci óráért, amelynek az ára inkább egy jobb okostelefonéval vetekszik, mint egy autóéval. A Tissot PRX ez utóbbi, meglehetősen szűk kategória egyik legtisztább példája: egy 1978-as kvarcóra, amelyről a hetvenes évek végén senki nem gondolta volna, hogy egyszer a Swatch Group egyik legfontosabb modellje lesz, 2021-ben visszatért, és azóta úgy viselkedik, mintha mindig is itt lett volna – a csuklókon, a közösségi médiában és az órás fórumok végtelen vitáinak kellős közepén. Hogy miért lett ekkora siker, azt csak akkor érthetjük igazán, ha visszamegyünk egészen 1853-ig, egy Jura-hegységbeli kisvárosba, egy apához és a fiához, akik még zsebórát készítettek, majd onnan évtizedről évtizedre eljutunk a Powermatic 80 billegőjéig és a 2026 októberében bemutatott, kézi felhúzású PRX Skeletonig. Hosszú út lesz, de megéri.

1853, Le Locle: egy tokkészítő és egy órás

A Tissot története Le Locle-ban kezdődik, abban a Jura-hegységbeli kisvárosban, amely a szomszédos La Chaux-de-Fonds-szal együtt 2009 óta óraipari városként szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Itt alapította meg 1853-ban Charles-Félicien Tissot és a fia, Charles-Émile a róluk elnevezett céget, klasszikus családi munkamegosztásban: az apa tokkészítő volt, a fiú órás, a műhely pedig egyszerűen a családi ház volt, amelyet kis üzemmé alakítottak.

A márka saját történetírása szerint már az első évben elkészült az első sorozatban gyártott, két időzónát mutató zsebóra. Ezt a „világelsőséget” érdemes a gyártó állításaként kezelni, a hangsúly amúgy is máshol van: a sorozatban gyártott kifejezésen (miként az első automata kronográf és az első kvarc karóra történeténél is éppen így volt). A Tissot a kezdetektől jó órákat gyártott sok embernek, elérhető áron – és ha a PRX 2021-es sikerét egyetlen mondatban kellene összefoglalni, nagyjából ugyanezt írnám le.

Charles-Émile 1858-ban Oroszországba utazott, és az ott eladott fedeles vadászzsebórák olyan sikert arattak, hogy az Orosz Birodalom lett a Tissot legfontosabb piaca, a márka pedig a cári udvarban is kedvelt lett. 1885-ben már Charles-Émile fia, a szintén Charles névre hallgató Tissot vezette a moszkvai fióktelepet, 1907-ben pedig elkészült a gyár a Chemin des Tourelles-en, ahol a Tissot központja ma is működik – és ahol több mint száz évvel később egy archívumi fiókból előkerült a PRX.

Antimágneses óra, mielőtt ez divat lett volna

1929 és 1930 fordulóján a Tissot bemutatta az Antimagnétique-et, amelyet a márka az első antimágneses karóraként tart számon. A villamosítás ekkoriban lett igazán mindennapos, a motorok, transzformátorok és rádiók mágneses tere pedig könnyedén megzavarta a hajszálrugót, így az órák késni vagy sietni kezdtek. A Tissot nem mágnesezhető alkatrészekkel válaszolt a problémára.

A gondolat ma is ott ketyeg a PRX-ben. A Powermatic 80-as modellek hajszálrugója a titánalapú Nivachron ötvözetből készül, amelyet a gyártó kifejezetten a telefonok, laptopok, hangszórók és mágneses zárak korára szabott ellenállóképessége miatt emleget – kilencven évvel később ugyanaz a probléma, csak több a mágnes.

A gazdasági világválság után, 1930-ban a Tissot és az Omega szövetségre lépett Paul Tissot-Daguette vezetésével, aki a Tissot-nál tanult, majd az Omega vezérigazgatója lett. Így jött létre az SSIH, a Société Suisse pour l'Industrie Horlogère, amelyhez a Lemania is tartozott. A munkamegosztás logikus volt: az Omega a bonyolultabb szerkezetekre koncentrált, a Tissot az egyszerűbbekre. Aki ma azon gondolkodik, miért ott helyezkedik el a PRX az árlistán, ahol, egy csaknem százéves döntés következményét látja.

Üvegszál, műanyag és egy túl korán jött ötlet

A Tissot mottója az „Innovators by Tradition”, és bár az ilyen szlogeneken az ember hajlamos átsiklani, a huszadik század második fele elég sok példát ad hozzá. Az ötvenes évek elején érkezett a Navigator, amelyet a források az első sorozatban gyártott automata világidő-karóraként tartanak számon (a bemutatás évét hol 1951-re, hol 1953-ra teszik), 1969-ben az üvegszál tokos Sideral, a nyolcvanas években gránitból, gyöngyházból és fából készült tokok, 1999-ben pedig az érintésérzékeny üvegű T-Touch. Hogy ez miért számít a PRX szempontjából? Mert ebből a kísérletező évszázadból maradt hátra az a több ezer darabos archívum, amelyből az utóbbi években a Sideral, a PR 516 és végül a PRX is visszatért.

A legérdekesebb kísérlet mégis az Astrolon volt. A Tissot már 1952-ben elkezdte vizsgálni a műanyagok óraipari felhasználását, és 1971-ben a bázeli vásáron bemutatott egy kézi felhúzású mechanikus szerkezetet, amelynek csapágylemeze (platinája), fogaskerekei és gátszerkezete is öntött műanyagból készült. Az alkatrészek száma nagyjából kilencvenről 52-re csökkent, a műanyag önkenő volt, olajozni sem kellett. A piac viszont nem kért belőle: a műanyag akkoriban egyet jelentett az olcsó bóvlival, a gyártás néhány év után leállt.

Aztán 1983-ban megjelent a Swatch, egy műanyag tokú, lezárt, 51 alkatrészből álló, olcsó óra, amelyet ma sokan a svájci óraipar megmentőjeként emlegetnek. Kis túlzással tehát a Tissot megcsinálta a Swatch-ot, csak épp tizenkét évvel túl korán.

A két történet végül egy házon belül ért össze. A kvarcválság a nyolcvanas évek elejére térdre kényszerítette a svájci iparágat, az SSIH és a másik nagy csoport, az ASUAG 1983-ban egyesült, ebből jött létre a Nicolas G. Hayek nevével összeforrt SMH, amely 1998-ban vette fel a Swatch Group nevet. A PRX szempontjából ennek nagyon is gyakorlati következménye van: a Tissot a csoporton belül az ETA-tól kapja a szerkezeteit, így jutott hozzá a PRX a Powermatic 80-hoz, később a kronográfnál pedig a Valjoux-hoz. A csoport a Tissot-t a középkategóriás márkák között tartja számon, a Certina, a Mido és a Hamilton társaságában, a márka saját megfogalmazása szerint pedig a küldetése az, hogy „arany értéket kínáljon ezüst áron”.

Közben a sport is a márka identitásának része lett: a Tissot hivatalos időmérője a MotoGP-nek és a Tour de France-nak, a 2015–16-os idénytől pedig az NBA-nek és a WNBA-nek is. Ez utóbbi a PRX-nél is visszaköszön, két Damian Lillard-különkiadásban, amelyek közül a második, 2026-os lett a család eddigi legnagyobb darabja.

PR, avagy „Particulièrement Robuste” – két betű, ami hetven éve kitart

A PRX neve egy olyan hagyományba illeszkedik, amely a Tissot kínálatában az ötvenes évek óta folyamatosan jelen van, ezért az X előtt az első két betűvel kell kezdeni. A „PR” eredetileg a francia Particulièrement Robuste, vagyis „különösen strapabíró” rövidítése volt, és egy 1956-os kollekcióhoz kötődik – a név önmagában elárulja, mit ígért.

A betűpár igazán 1965-ben lett ismert, amikor megszületett a PR 516, Lucien Gurtner svájci formatervező keze alatt. A Tissot magyarázata szerint az 516 azt jelentette, hogy ez volt a vízálló órák 5-ös sorozatának 16. modellje. A PR 516 a motorsport világából merített, a legemlékezetesebb részlete pedig a fémszíj volt, amelynek kerek perforációi a versenyautók súlycsökkentett, lyuggatott kormánykerék-küllőit idézték – ma ez a „rally” fémszíj néven ismert megoldás afféle műfaji alapelem, akkor viszont újdonságnak számított. A név mögött valódi műszaki tartalom is volt: a szerkezetet egy olyan felfüggesztés védte, amely a tengelyirányú és oldalirányú ütésektől egyaránt óvta, a korabeli reklámok pedig azzal a nem túl szerény ígérettel éltek, hogy az óra jól érzi magát a pályán, a levegőben, a víz alatt, egyszóval mindenhol.

A PR 516-nak lettek igazán lelkes hívei is. A perui raliversenyző, Henry Bradley annyira szerette a sajátját, hogy a márka elbeszélése szerint az óra nevét a Ferrarija karosszériájára is felfestette, ami egy óramárka számára nagyjából a legolcsóbb és leghitelesebb reklám, amit el lehet képzelni. 1973-ban a Tissot hivatalosan is beszállt a motorsportba, az Alpine csapatával a Monte-Carlo Ralin, és ez jó döntésnek bizonyult, mert a francia berlinetták abban az évben megnyerték az első rali-világbajnokságot. Később Formula–1-es csapatok, a Lotus, a Renault és a Sauber is a Tissot támogatottjai közé tartoztak.

A PR 516 az utóbbi bő évtizedben PRS 516, majd PR516 néven többször is visszatért, az utóbbi években pedig kézi felhúzású kronográf és Powermatic 80-as hárommutatós változat is készült belőle, a PR előtag pedig közben egy egész modellcsaládot nevelt ki maga körül, a PR 100-tól a PRC 200-ig. A betűk jelentését a márka ma már angolosan, „Precise & Robust”, vagyis „pontos és strapabíró” formában magyarázza, ami ugyan kevésbé hangzik franciásan, de legalább a mondanivalója nem változott.

Már csak egy X hiányzik.

A hetvenes évek: acél, amely drágább az aranynál, és kvarc, amely mindent felforgat

Hogy megértsük, mi volt az 1978-as PRX, két, egymással látszólag ellentétes folyamatot kell egyszerre a fejünkben tartanunk, mert a hetvenes évek óraipara egyszerre élte át a luxusórák egyik legnagyobb stílusforradalmát és a svájci iparág talán legsúlyosabb egzisztenciális válságát.

Az első szál 1972-ben kezdődik, amikor Gérald Genta tervei alapján az Audemars Piguet bemutatta a Royal Oakot: egy nyolcszögletű lünettájú, csavarokkal rögzített, integrált fémszíjas acélórát, amely drágább volt, mint jó néhány korabeli aranyóra, és amelyet sokan elsőre értetlenkedve fogadtak – hogy lehet egy acélórát ennyiért árulni? Aztán kiderült, hogy lehet, és hogy a vásárlóknak pontosan erre volt szükségük: egy elegáns, lapos, mégis sportos órára, amely öltönyhöz és vitorláshoz egyaránt illik. 1976-ban jött a Patek Philippe Nautilus, 1977-ben a Vacheron Constantin 222, és néhány év alatt megszületett egy teljesen új kategória, amelyet ma luxus sportóraként vagy angolosan „sports luxe”-ként emlegetünk. A műfaj legfontosabb közös jegye az integrált fémszíj: az a megoldás, amikor a fémszíj a tok formáját folytatja, és nem utólag, rugós stifttel kapcsolódik hozzá, így a tok és a fémszíj együtt alkot egy tárgyat.

A második szál Japánból indul, 1969 karácsonyáról, amikor a Seiko piacra dobta az Astront, a világ első kereskedelmi forgalomba került kvarc karóráját. A kvarc szerkezet pontosabb volt bármelyik mechanikus szerkezetnél, a hetvenes évek során pedig egyre olcsóbb és kisebb lett, a svájci óraipar pedig, amely túlságosan hosszan ragaszkodott a mechanikához, a következő évtizedben a munkahelyei jelentős részét elvesztette.

A Tissot ebben a helyzetben alkalmazkodott.

1978-ban bemutatott egy kvarcórát, amely a két trendet egy tárgyban egyesítette: a kvarc szerkezet kis vastagságát és pontosságát a korszak legdivatosabb, integrált fémszíjas formavilágával. A tok felülnézetből lapos, hordószerű, úgynevezett tonneau formát írt le, benne kerek lünettával és számlappal, az élek élesek voltak, a számlapon keskeny indexek ültek, a fémszíj széles, lapos, mégis hajlékony szemei pedig törés nélkül folytatták a tok vonalát. A mérete 35 milliméter volt, ami a korszakban teljesen normális férfióraméretnek számított.

Az órát eredetileg a Tissot régi, jól bejáratott Seastar neve alatt mutatták be, és csak valamivel később kapta meg a saját nevét, amelyet a márka be is jegyeztetett: PRX. A PR a már ismert „pontos és strapabíró” jelentést hordozta, az X pedig a római tízes számot, amely a 10 bar, vagyis 100 méteres vízállóságra utalt – ami egy lapos, elegáns kvarcóránál a hetvenes évek végén egyáltalán nem volt magától értetődő.

A PRX így a korszak demokratikus válasza lett a luxus sportórára: ugyanaz a hangulat, ugyanaz a lapos, integrált, acélos elegancia, csak annak, aki a stílust akarta, de nem akart érte egy kisebb autó árát kifizetni. Rövid, de sikeres pályafutás után a nyolcvanas években aztán szépen, csendben kikopott a kínálatból, ahogy a divat is továbblépett, és a következő bő negyven évet egy Le Locle-i archívum fiókjában töltötte.

Ott, ahol valaki egyszer majd kinyitja.

2021: egy új vezérigazgató, hétezer fiók és egy tomográf

A PRX visszatérésének története olyan, mintha egy forgatókönyvíró találta volna ki, pedig a főszereplő maga meséli el. Sylvain Dolla 2020-ban vette át a Tissot irányítását, és ahogy egy interjúban felidézte, az első hetében még nem igazán érezte azt a lelkesedést, amelyre egy ilyen munkához szükség van – aztán felment a márka archívumába, ahol nagyjából hétezer felújított történelmi óra pihen fiókokba rendezve. Fiókról fiókra haladt, mindegyikben talált valami szépet, majd elérkezett a hetvenes évekhez, ahol ott feküdt egy 35 milliméteres eredeti PRX. Amikor lelkesedni kezdett, a termékmenedzsere közölte vele, hogy a konstrukciót egy lehetséges újrakiadás érdekében már korábban megvizsgálták. Dolla elmondása szerint erre azt felelte, hogy akkor teljes sebességgel kell haladniuk.

Az időzítés tökéletes volt, akár tudatos, akár szerencsés. 2020–21-ben a hetvenes évek esztétikája már javában reneszánszát élte, az integrált fémszíjas acélórák iránti kereslet pedig olyan magasságokba emelkedett, hogy a Royal Oak és a Nautilus másodpiaci árai a listaár többszörösére ugrottak, a Patek Philippe 2021 elején pedig bejelentette az acél Nautilus 5711 kivezetését, ami csak olaj volt a tűzre. Egy olyan világban, ahol egy acél sportórára évekig kellett várni, és ahol a várakozás jutalma egy lakás árának nagyságrendjébe esett, egy hasonló szellemiségű, valódi történettel rendelkező svájci óra néhány száz euróért pontosan ebbe a résbe érkezett.

A régi rajzok elővétele csak a kezdet volt. A Tissot tomográffal vizsgálta meg az eredeti darabot, hogy az arányokat hűen megtarthassa, majd az egészet 35-ről 40 milliméterre skálázta fel, a mai ízléshez igazítva, de a formát érintetlenül hagyva. Dolla elmondása szerint ez volt a leggyorsabb fejlesztés a Tissot történetében, és az sem véletlen, hogy a kvarccal kezdték: az eredeti is kvarcóra volt.

Februárban a kvarc, júniusban a Powermatic 80

2021 februárjában mutatták be a PRX 40 205 kvarcváltozatot, amelynek nevében a 40 205 számsor – az új, 40 milliméteres átmérővel szerencsésen egybecsengve – az eredeti modell egykori termékszámára utal. A tokban egy ETA F06.115 kvarc szerkezet dolgozott, a vastagság 10,4 milliméter lett, a számlap pedig fekete vagy kék napsugárcsiszolást, illetve egy függőlegesen szálcsiszolt ezüstszürke változatot kapott, rozéarany színű indexekkel és mutatókkal, ami annyira hetvenes évek végi színkombináció, hogy szinte érezni az after shave illatát.

A Tissot már ekkor jelezte, hogy lesz automata változat is, és 2021 júniusától a boltokba került a PRX Powermatic 80, 650 eurós indulóáron a fekete és kék, 690 euróson az aranyszínű PVD-díszítésű ezüst változatban. A mechanikus modellt a kvarctól elsősorban a számlap különböztette meg: a sima napsugárcsiszolás helyére egy dombornyomott, kockás minta került, amelyet a márka méhsejtmotívumként, a sajtóanyag egy csokoládétábla kockáihoz hasonlítva, a közösség pedig egyszerűen waffle, azaz gofri számlapként emleget. A hátlap zafírüveges lett, így a Powermatic 80 rotorja is látható, a bemutató kampány pedig egy óramárkától meglehetősen szokatlan, diszkós hangulatban, a Blondie Call Me című slágerére futott.

A többi pedig már történelem – csak nem az a fajta, amire a Tissot számított.

Hússzoros gyártás és várólista egy Tissot-ra

A PRX akkora sikert aratott, amekkorára senki nem készült Le Locle-ban. Dolla később őszintén bevallotta, hogy teljesen elszámolták az előrejelzést, a kezdeti gyártási mennyiséget végül a hússzorosára kellett növelni, és hónapokig rémálom volt, hogy minden piac újabb szállítmányokat követelt. A kereskedőknél várólisták alakultak ki, a PRX egyes összesítések szerint egy időben népszerűségben a Rolexszel is versenyre kelt, és a Tissot-üzletek alig tudták raktáron tartani – ami egy nagyjából hatszáz eurós svájci óra esetében, lássuk be, meglehetősen szürreális helyzet volt.

Az időzítés mellett maga az óra is a helyén volt. A PRX olyan pontot talált meg, amelyet korábban senki nem foglalt el igazán: valódi történettel rendelkező, jól kivitelezett, svájci, integrált fémszíjas acélóra volt olyan áron, amelyért nem kellett hónapokig gyűjteni, és bár sokaknak óhatatlanul egy bizonyos nyolcszögletű lünettájú óra jut eszébe róla, a PRX sosem próbálta magát annak kiadni. Nem hamisítvány volt, hanem rokon.

A tok: 40 milliméter, amely kisebbnek hat, mint amekkora

A PRX legnagyobb trükkje az, hogy a számok alapján nem feltétlenül tűnik különlegesnek, a csuklón viszont egészen máshogy viselkedik, mint amit az adatlap alapján várnánk. A 40 milliméteres Powermatic 80 tokja 10,93 milliméter vastag, a kvarcváltozat pedig mindössze 10,4 milliméter, 316L rozsdamentes acélból készül, 100 méterig vízálló, elöl tükröződésmentesítő bevonatú zafírüveg védi, a Powermatic 80-as változatoknál pedig hátul is zafírablak van, míg a kvarcos modellek zárt acélhátlapot kaptak.

A forma a hetvenes évek receptjét követi: felülnézetből tonneau, vagyis hordó alakú középtok, rajta egy kiemelkedő, kör alakú, polírozott lünetta, a felületek nagy része pedig szálcsiszolt – éppen ettől a kettősségtől hat az egész drágábbnak, mint amennyibe kerül. A korona nem menetzáras, egyszerűen húzható-nyomható, a 100 méteres vízállóság ennek ellenére megvan, a fejét pedig a Tissot T betűje díszíti.

A viselhetőség kulcsa a hosszban rejlik. A fültől fülig mért távolság nagyjából 44 milliméter, ami egy 40-es órához képest kifejezetten rövid, csakhogy az első fémszíjszemek nem hajlanak, így a gyakorlatban a merev rész közel 51 milliméterre nő – ez a vékonyabb csuklóknál az egyik leggyakoribb panasz, és részben ez is magyarázza, miért fogadták sokan akkora örömmel a 35-ös, majd a 38-as változatot. A 40-es acél Powermatic 80 tömege fémszíjjal 138 gramm, ami éppen annyi, hogy érezzük, de ne zavarjon.

Az integrált fémszíj, a PRX lelke

Ha a PRX-nek van egy olyan eleme, amely nélkül az egész nem működne, akkor az az integrált fémszíj, és a tesztek alapján ez a PRX egyik legjobban sikerült része. A szemek szélesek, laposak, a tok vonalát törés nélkül folytatják, a tetejük és az oldaluk szálcsiszolt, polírozott felület pedig csak ott van, ahol az egyes szemek összeérnek, így a fém nem villog feleslegesen, mégis finoman megcsillan. A fémszíj a toknál 27 milliméter széles, és a csat felé 17,5 milliméterre keskenyedik, ami az integrált formánál teljesen szokásos, a csuklón pedig kifejezetten jó arányokat ad.

A tesztek egybehangzó tapasztalata szerint a hajlékonyság meglepően jó: a lapos, széles szemek ellenére a fémszíj puhán simul a csuklóra, és nem az a zörgő, csípős fajta, amelyet a hetvenes évek olcsóbb integrált fémszíjairól őrzünk az emlékezetünkben. A csat egy rejtett, kétgombos pillangócsat, amely szépen belesimul a szemek közé, a profilja alacsony, a gombok határozottan működnek.

És akkor a rossz hír: mikroállítás nincs.

A pillangócsat egyik ára, hogy nincs benne finomállítási lehetőség, így ha nyáron megdagad a csukló, marad a türelem vagy a szerszám. A dobozban fél szemek is vannak, így a pontos méret beállítható, csak nem menet közben. Ez egy hatszáz-nyolcszáz eurós órán nem tragédia, de érdemes vele tisztában lenni, mielőtt valaki egy augusztusi délutánon kezdené el méretre szabni.

A fémszíj közben egy fontos fejlesztésen is átesett: a mai PRX-ek már gyorscserélős rugós stiftekkel csatlakoznak a tokhoz, a Tissot pedig 2023-ban hivatalos gumi szíjat is kínálni kezdett, a külső oldalán természetesen gofrimintával, bőrszíjas változatokkal együtt. Az utángyártott gumi szíjak piaca is felrobbant, és bár több felhasználó szerint a gyorscsere a PRX-en a szűk illesztés miatt kicsit körülményesebb, mint egy hagyományos fülű órán, a lehetőség már önmagában megváltoztatja az óra karakterét: gumin a PRX hirtelen sokkal sportosabb és nyáriasabb lesz, bőrszíjon pedig egészen elegáns.

A számlap: napsugár, gofri és a mutatók, amelyek majdnem az üveghez érnek

A számlapok világa két nagy csoportra oszlik, és ez az első ránézésre is eligazít: a kvarcos PRX-ek sima, napsugárcsiszolt vagy függőlegesen szálcsiszolt számlapot kapnak, a Powermatic 80-as modellek pedig a dombornyomott, kockás tapisserie mintát, amelyet mindenki csak gofriként emleget. A gofri szó szerint új dimenziót ad a számlapnak, mert a kis kockák mindegyike máshogy veri vissza a fényt, így ugyanaz a kék számlap egyszer szinte fekete, máskor élénk, fémesen csillogó kék.

Az indexek keskeny, hasáb alakú, applikált fémindexek, a mutatók vaskos, lapos bot formájúak, rajtuk Super-LumiNova világítóréteggel – a világítás tehát csak a mutatókon van, az indexeken nincs, ami nappal nem feltűnő, egy sötét hálószobában viszont már igen, de a PRX sosem akart búváróra lenni. A dátum háromnál ül, a Powermatic 80-as változatokon kerettel, és egy apró, de okos részlet a mutatók elhelyezése: a tervezők a mutatókat szorosan egymás fölé rétegezve az üveghez közel emelték, így a számlap közelebb kerül a szemlélőhöz, és az óra vékonyabbnak hat, mint amilyen valójában.

A színpaletta pedig az évek során olyan bőségessé vált, hogy a Tissot hivatalos oldalán a 40 milliméteres PRX adatlapja hatvan variációt kínál. A fekete, a kék és az ezüst mellé érkezett a zöld, a jégkék, a menta, az antracit, valamint a teljesen arany- vagy rozéarany színű PVD-bevonatú kivitel is, 2026 őszén pedig egy lila napsugárcsiszolt kvarc és egy gyöngyház számlapú, gofrimintás Powermatic 80. Ez a bőség néha már-már divatcikk-érzést kelt, de a PRX alaprajza annyira erős, hogy szinte minden színt elvisel.

Mi ketyeg belül? Hat szerkezet, hat karakter

A PRX-család egyik legérdekesebb vonása, hogy ugyanaz a tokforma ma hat, egymástól lényegesen eltérő szerkezettel kapható, és mindegyik mást mond arról, kinek szól az óra.

ETA F06.115 – a kvarc, ahonnan minden indult

A kvarcos PRX-ekben a svájci ETA F06.115 dolgozik, egy egyszerű, három köves hárommutatós kvarc szerkezet dátummal, elemlemerülés-jelzővel. Nincs benne semmi különleges, de ettől lehet a kvarc PRX a legvékonyabb, 10,4 milliméteres, és ettől kerül ma Magyarországon nagyjából a mechanikus változat felébe. Aki az 1978-as eredeti szellemét keresi, annak szigorúan véve ez a „hitelesebb” PRX, hiszen az is kvarcóra volt.

Powermatic 80 – a Swatch Group igáslova

A Powermatic 80-as PRX-ek szíve a Tissot-nál Powermatic 80.111, az ETA-nál C07.111 jelű automata szerkezet, amelyet a Tissot saját közlése szerint 2013-ban vezettek be, és amely ma a Tissot mellett a Hamilton, a Rado, a Mido és a Certina több modelljében is megtalálható. Az alapja a svájci óraipar talán legismertebb automata szerkezete, az ETA 2824-2, amelyet az ETA több ponton átdolgozott:

• a billegő lengésszámát 4 Hz-ről (28 800 féllengés/óra) 3 Hz-re (21 600 féllengés/óra) csökkentették, így a szerkezet kevesebb energiát fogyaszt,
• a rugómagot vékonyabbra vették, így hosszabb főrugó fér el a rugóházban,
• a gátkerék és a horgony súrlódáscsökkentő, nagy teljesítményű polimerből készül,
• eltűnt a hagyományos szabályozókulcs: a billegő szabadon lengő, a járást a billegő koszorúján ülő súlyzócsavarokkal állítják be,
• a hajszálrugó a titánalapú, mágneses terekkel szemben ellenállóbb Nivachron ötvözetből készül.

Az eredmény 80 óra járástartalék, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a péntek délután levett óra hétfő reggel is jár. Hogy ez mihez képest jó: a Tissot saját összehasonlítása szerint a versenytársak hasonló szerkezetei jellemzően másfél nap körüli járástartalékot adnak, a klasszikus 2824-2 pedig körülbelül negyven órát tud. A szerkezet 23 köves, 25,6 milliméter átmérőjű, másodpercstoppos, kézzel is felhúzható, és a PRX-ekben zafír hátlapon keresztül látható. A Tissot szerint a PRX-ekbe a középső, „Elaborated” kidolgozású változat kerül, napi ±5 másodperces pontossággal: gyárilag +3 másodpercre állítják, így a napi eltérés −2 és +8 másodperc között mozog.

Az ára ennek a hatékonyságnak persze megvan. A szerkezetet eleve nagy sorozatú, ipari gyártásra tervezték, a díszítése visszafogott, és a tesztek jól teljesítő, költséghatékony igáslóként írják le, amelyen nincs túl sok néznivaló. A szabályozókulcs hiánya miatt a járást egy hobbista nem tudja otthon utánszabályozni, egy felszerelt órásnak viszont ez sem lehetetlen. Egy ilyen árú órában ez tisztességes kompromisszum: a 80 órás járástartalékot és az antimágneses hajszálrugót a hétköznapokban sokkal inkább érzi az ember, mint a hiányzó genfi csíkozást.

A 2024-es kovácsolt karbon PRX egy lépéssel tovább ment: benne a C07.811 jelű változat dolgozik, szilícium hajszálrugóval, amit a billegőhídon egy apró „Si” jelzés árul el.

Valjoux A05.H31 – kronográf, némi vastagsággal

A 2022-ben bemutatott automata PRX Chronographban az ETA A05.H31 jelű szerkezete dolgozik, amely a klasszikus, bütykös vezérlésű Valjoux 7753-ra épül, 3-6-9 elrendezésű segédszámlapokkal. A szerkezet 27 köves, megtartotta a 4 Hz-es lengésszámot, a járástartaléka viszont a gyári 42 óráról 60 órára nőtt, a későbbi változatokban pedig Nivachron hajszálrugót is kapott. A hátlapon át perlázs díszítés és egyedi, áttört rotor látható.

A kompromisszum itt a vastagság. Sylvain Dolla a már idézett interjúban azt mondta, ha nem sikerült volna vékonyan tartani, nem is vágott volna bele – a 42 milliméteres kronográf végül 14,5 milliméter vastag lett, ami egy 7753-alapú kronográftól reális érték, de a PRX többi tagjához képest érezhetően testesebb, és erre több teszt is felhívta a figyelmet.

ETA G10.212 PowerDrive – a 2026-os kvarckronográf

2026 szeptemberében érkezett a PRX Quartz Chronograph, az újkori sorozat első kvarckronográfja, az ETA G10.212 PowerDrive szerkezettel. A szerkezet tizedmásodperces stoppolást tesz lehetővé egy háromnál ülő számlálón, hatnál a futó másodperc, kilencnél a 30 perces számláló található, a dátum négy óránál ül, a 12 órás számláló viszont elmaradt. Az elem lemerülését ez a kaliber is jelzi. A tok 41 milliméteres és 11,65 milliméter vastag, vagyis közel három milliméterrel vékonyabb az automata kronográfnál.

DGT-2040 – a digitális kitérő

A legmeglepőbb családtag a 2023 nyarán bemutatott PRX Digital, amelyben egy svájci DGT-2040 jelű digitális kvarcmodul dolgozik. A zafírüveg alatti kijelző 12 vagy 24 órás formátumban mutatja az időt, van második időzóna, stopper, ébresztő, visszaszámláló és háttérvilágítás, a funkciókat a tok oldalán három nyomógomb kezeli. A Tissot a modellt az 1976-os, Nuccio Bertone autótervezővel közösen készített Stratos digitális órára vezeti vissza, és bár elsőre furcsának tűnhet egy PRX-tokban LCD-kijelzőt látni, a hetvenes évek végének digitális órái ugyanabból a korszakból jöttek, mint az eredeti PRX.

Kézi felhúzás, áttört szerkezet – a 2026-os Damian Lillard-kiadás

A legfrissebb szerkezet a 2026 októberében bemutatott PRX Skeleton Damian Lillard Special Editionben ketyeg, és ez az első kézi felhúzású PRX. A Tissot csak svájci, kézi felhúzású, áttört szerkezetként nevezi meg, a tesztek szerint azonban a hátlapon át látható kaliber az ETA 6497-re épül, amely eredetileg zsebórákhoz készült – ennél a modellnél ez egyáltalán nem mellékes, hiszen a dobozban zsebóra-átalakító készlet is van. A hidakon csíkozás és kékített csavarok láthatók, a járástartalék 52 óra, a zafír hátlapra pedig Lillard aláírása került.

A család: 25-től 44 milliméterig, acéltól a damaszkuszig

Ami 2021-ben három színnel és két szerkezettel indult, az öt év alatt a Tissot egyik legszerteágazóbb kollekciója lett. 2025 végére csak az automata PRX-ből jóval több mint harminc referencia létezett, köztük limitált kiadások és négy kronográf, a kvarcos modelleket nem is számolva. Érdekes ellenpont, hogy Dolla 2022-ben arról beszélt, a Tissot évente legfeljebb 99 új referenciát enged meg magának, a korábbi legalább 150 helyett – a PRX így is bőven kivette a részét a keretből.

2022: kisebb, nagyobb és egy kis arany

A második évben három irányba nyílt a család. Megjelent a 35 milliméteres kvarc PRX, amely méretében az 1978-as eredetit idézi, a skála másik végén pedig a 42 milliméteres automata kronográf, eleinte ezüst és kék számlappal, 1 795 eurós áron. A kronográf később „blue panda” számlapot, majd gofrimintás zöld színátmenetes változatot is kapott, az ára pedig időközben 2 000 euró fölé kúszott – az Egyesült Királyságban 2026-ban 1 695 fontért árulják. A harmadik irány a nemesfém volt: a Steel & Gold változat 18 karátos tömör rozéarany, kannelúrázott lünettát kapott kék vagy barna számlappal, 1 995 dolláros áron, ami a PRX-ek között akkor egészen új árkategóriát nyitott. Ugyanebben az évben érkezett a mentazöld számlapú kvarc PRX is, amelyet a közösség egyszerűen csak „Mint”-ként emleget.

2023: 35 milliméteres automata és egy digitális meglepetés

2023-ban a gofri számlap és a Powermatic 80 is beköltözött a kisebb tokba. A PRX Powermatic 80 35 mm fekete, kék, zöld és fehér gyöngyház számlappal indult, a tok 10,93 milliméter vastag, fültől fülig pedig mindössze 39 milliméter. A tesztek szerint egy erősebb férfikaron kissé törékenynek hat, női és vékonyabb csuklón viszont nagyon jól működik. Hamarosan jött mellé egy aranyszínű PVD-bevonatú és egy jégkék számlapú változat is, utóbbit a rajongók „Glacier”-nek nevezték el.

Nyár végén aztán megérkezett a PRX Digital, 35 és 40 milliméteres tokban, acél vagy aranyszínű kivitelben, amelyről a szerkezetek között már szó volt. A fogadtatása megosztott volt, de ez a modell mutatta meg a legtisztábban, mennyire erős a PRX formája: egy LCD-kijelzővel is azonnal felismerhető maradt.

2024: kovácsolt karbon és 25 milliméter

2024-ben színátmenetes számlapok és újabb színek érkeztek, a legnagyobb figyelmet azonban a PRX Powermatic 80 Forged Carbon kapta. A tok egy acél belső magra épül, amelyet kovácsolt karbon héj vesz körül, a számlap is karbonból készül – itt a gofriminta helyett a karbon márványos rajzolata adja a textúrát –, a méret 40,5 milliméter, a vastagság 11,2 milliméter, a tömeg 74–75 gramm körüli, integrált gumi szíjjal. A szerkezet a már említett, szilícium hajszálrugós C07.811, az ár 1 075 euró, nagyjából háromszáz euróval több a fémszíjas acél 40-esnél – cserébe viszont a szilícium hajszálrugó is jár.

Novemberben a skála másik vége is bővült. A PRX 25 mm öt kvarcmodellel érkezett, dátum nélkül, zafírüveggel és 100 méteres vízállósággal: acélban jégkék, fekete és gyöngyház számlappal, egy rozéarany színű lünettás gyöngyház és egy teljesen rozéarany színű, nude számlapú változatban, a fekete és a nude számlapon gyémánt indexekkel. A Tissot szerint ez a méret a múltban is népszerű volt, most tért vissza, az árak az Egyesült Államokban 315 és 515 dollár között mozognak.

Ebben az időszakban szaporodtak meg a különkiadások is, az első, aranyszínű PVD-bevonatú, 40 milliméteres Damian Lillard-változattól a hetvenes évekbeli japán animációs robotfigura, a Grendizer (Franciaországban Goldorak) előtt tisztelgő PRX-ig.

2025: végre 38 milliméter

2025 novemberében érkezett az a méret, amelyet sokan a kezdetek óta vártak. A PRX Powermatic 80 38 mm két különleges anyagban debütált, klasszikus acél változat nélkül. A titánváltozat Grade 2 titánból készül tokkal és fémszíjjal együtt, kék vagy a titánhoz illő szürke, arany tónusú mutatós számlappal, a tömege 83 gramm körül van, az ára 875 euró. A másik a damaszkuszi acél változat, amelynél a tok, a lünetta, a számlap és a csat is ebből az egymásra kovácsolt acélrétegekből álló anyagból készül, így minden darab mintázata egyedi, bőrszíjjal, 1 075 euróért.

A 38-as tok 11,3 milliméter vastag, a fültől fülig mért távolság a gyári adat szerint 43,2 milliméter, az első, merev fémszíjszemmel együtt mérve viszont 49,2 milliméter. Papíron ez tűnik a legjobb kiindulópontnak annak, aki most választana először PRX-et.

2026: kvarckronográf és a legnagyobb PRX

2026 szeptemberében érkezett a PRX Quartz Chronograph, 41 milliméteres, 11,65 milliméter vastag tokkal, ezüst (sárga arany tónusú részletekkel), fekete és kék számlappal, a mechanikus kronográf gofrimintája helyett függőlegesen szálcsiszolt felülettel. Az ára az Egyesült Királyságban 430 font, ami nagyjából negyede az automata kronográfénak. Ez a modell pontosan azt csinálja, amit 1978-ban az eredeti: a divatos formát hozza el annak, aki a stílust akarja, és nem a szerkezetért fizet. Vele együtt új színek is érkeztek, a már említett lila kvarc és gyöngyház Powermatic 80 mellett az automata kronográf is új színváltozatot kapott.

Október 21-én, a Portland Trail Blazers szezonnyitóján mutatkozott be a PRX Skeleton Damian Lillard Special Edition (T137.405.17.371.00), amely több szempontból is első a családban: ez az első áttört számlapú és az első kézi felhúzású PRX, a 44 milliméteres, 11,2 milliméter vastag acéltok pedig a valaha volt legnagyobb, még a 42-es kronográfnál is nagyobb. A bordó, áttört számlapon fazettázott indexek és Super-LumiNovás mutatók vannak, a kis másodpercmutató Lillard monogramját formázza, a tok oldalába a „Dame Time” felirat került.

Integrált fémszíj helyett két bordó szíj jár hozzá: egy gumi szíj, amelynek mintája azokra a tejesládákra utal, amelyekből Lillard gyerekként kosárpalánkot rögtönzött, és egy borjúbőr szíj, mindkettő gyorscserélős rugós stifttel. A dobozban zsebóra-átalakító készlet is van bőrtokkal és lánccal, így a PRX ezúttal zsebben is hordható, ami egy integrált formájú sportóránál meglehetősen szokatlan ötlet. Az ára 1 895 euró, és a beszámolók szerint nem limitált kiadás.

Technikai adatok

A legfontosabb PRX-változatok adatai, a gyártó és a hivatkozott tesztek alapján. A vastagságok a Tissot és a tesztelők közlései között néhány tized milliméterrel eltérhetnek.

Modell	Bemutató	Tok	Vastagság	Szerkezet	Lengésszám / járástartalék
PRX Skeleton Damian Lillard	2026. október	44 mm, acél	11,2 mm	kézi felhúzású, áttört (a tesztek szerint ETA 6497 alapú)	52 óra
PRX Quartz Chronograph	2026. szeptember	41 mm, acél	11,65 mm	ETA G10.212 PowerDrive (kvarc)	kvarc
PRX Powermatic 80 38 mm Titanium	2025. november	38 mm, Grade 2 titán	11,3 mm	Powermatic 80 (ETA C07.111)	3 Hz / 80 óra
PRX Powermatic 80 38 mm Damascus	2025. november	38 mm, damaszkuszi acél	11,3 mm	Powermatic 80 (ETA C07.111)	3 Hz / 80 óra
PRX Powermatic 80 Forged Carbon	2024	40,5 mm, kovácsolt karbon acélmaggal	11,2 mm	ETA C07.811, szilícium hajszálrugó	3 Hz / 80 óra
PRX Digital	2023	35 vagy 40 mm, acél vagy PVD	10,94 mm	DGT-2040 (digitális kvarc)	kvarc
PRX Powermatic 80 35 mm	2023	35 mm, acél	10,93 mm	Powermatic 80.111	3 Hz / 80 óra
PRX Automatic Chronograph	2022	42 mm, acél	14,5 mm	Valjoux A05.H31	4 Hz / 60 óra
PRX Powermatic 80 40 mm	2021. június	40 mm, acél	10,93 mm	Powermatic 80.111	3 Hz / 80 óra
PRX 40 205 (kvarc)	2021. február	40 mm, acél	10,4 mm	ETA F06.115	kvarc

Közös jellemzők: 100 méteres vízállóság és zafírüveg, a fémszíjas változatoknál integrált fémszíj csattal (az újabb modelleknél gyorscserélős rugós stiftekkel), egyes modelleknél pedig integrált gumi szíj vagy bőrszíj.

Mennyibe kerül ma, és mit érdemes tudni vásárlás előtt

A PRX ára az évek során felfelé mozdult, ahogy szinte minden óráé. A 40 milliméteres acél Powermatic 80 2021-ben 650 euróba került, ma 775 euró, az Egyesült Államokban pedig a Tissot hivatalos oldalán 850 dollár a listaár. Itthon a 40-es acél Powermatic 80 a hivatalos kereskedőknél 2026 őszén 335 900 forint volt, az arany vagy rozéarany színű PVD-bevonatú változat 387 900 forint, a kvarcos PRX pedig 164–170 ezer forint körül mozgott. A skála tetején most az 1 895 eurós Skeleton áll.

A használtpiac közben egészen máshogy alakult, mint 2021-ben, amikor a várólisták miatt sokan listaár fölött is vevők voltak. A WatchCharts adatai szerint a kék számlapos 40-es Powermatic 80 piaci ára 2026 szeptemberében nagyjából 410 dollár volt, vagyis valamivel kevesebb a listaár felénél. Ebből inkább az látszik, hogy a kezdeti felfokozott hangulat után a modell visszatalált oda, ahová mindig is tartozott: a jól elérhető, bármikor megvásárolható svájci órák közé.

Aki vásárlás előtt áll, annak néhány dolgot érdemes szem előtt tartania, és ezek egyike sem titok:

• a 40-es tok a merev első fémszíjszemekkel együtt hosszabban ül a csuklón, mint amit az átmérő sejtet, ezért vékonyabb csuklóra a 38 vagy a 35 milliméteres változat lehet a jobb választás,
• a pillangócsatban nincs mikroállítás, a méretet fél szemekkel lehet finomhangolni,
• a Super-LumiNova csak a mutatókon van, az indexeken nincs,
• az automata kronográf 14,5 milliméteres vastagsága érezhetően más karakter, mint a hárommutatós modelleké,
• a kvarc és a mechanikus változat között a szerkezeten túl a számlap is különbözik: napsugár vagy szálcsiszolás a kvarcon, gofri a Powermatic 80-on.

Egy fiókból a csuklókra

Ha visszanézünk az egész történetre, a PRX sikerében a szerencsénél többet számított, hogy a Tissot olyan órát vett elő az archívumból, amely pontosan azt képviseli, amit a márka 1853 óta csinál: jó órát sok embernek, elérhető áron. Az 1978-as eredeti a hetvenes évek luxus sportóráinak stílusát hozta el azoknak, akik nem akartak egy autó árát kifizetni érte, a 2021-es újrakiadás pedig ugyanezt tette egy olyan korszakban, amikor az integrált fémszíjas acélórák ára a józan ész határain is túlszaladt.

A PRX közben a Tissot kirakatává is vált: rajta mutatta meg a márka a kovácsolt karbont, a titánt, a damaszkuszi acélt, a szilícium hajszálrugót, a digitális kijelzőt és legutóbb az áttört számlapot, miközben az alapforma lényegében érintetlen maradt. Hogy ezek közül melyik marad meg hosszú távon, az a következő évek eladásain múlik, de az már most látszik, hogy a PRX egy olyan modellcsalád alapja lett, amely öt év után is képes meglepni.

Négy évtized egy fiókban.

Öt év alatt több tucat változat.

Egy kvarcórától ez egészen szép karrier.

Források és további olvasnivaló

• Tissot PRX 40mm – hivatalos adatlap (T137.407.11.041.00)
• Tissot: A game-changing watch movement – the Powermatic 80
• Tissot: PRX Skeleton Damian Lillard Special Edition – sajtóanyag
• Oracle Time: The Past and Present of the Tissot PRX Collection – interjú Sylvain Dollával
• Oracle Time: Tissot PRX Quartz Chronograph
• Monochrome: Tissot PRX Powermatic 80 38mm Titanium és Damascus Steel
• SJX: Tissot PRX Powermatic 80
• Tissot – Wikipédia