Óraátállítás 2026 – mire figyelj a mechanikus órádnál?

Évente kétszer a legpontosabb kronométer is pontosan egy órát téved, és ezen semmilyen szabályozás nem segít, mert ilyenkor nem a szerkezet csúszik el, az ország dönt úgy, hogy mostantól máshogy számolja az időt. Október 25-én, vasárnap hajnali 3 órakor ismét 2 óra lesz, a telefon ebből annyit érzékel, hogy reggel egy órával korábbi időt mutat ugyanahhoz a napfelkeltéhez, a mechanikus óra viszont csak akkor tud róla, ha valaki kihúzza a koronáját.

A legtöbben szombat este, lefekvés előtt tekerik vissza, ami kényelmes megoldás, csak éppen a dátumos szerkezetek többségénél ez az a sáv, amikor a dátumváltó már dolgozik, és ilyenkor a korona egy rossz mozdulata könnyen elállítja a naptárat, a bonyolultabbaknál pedig órásnál végződik. Az egy óra minden órán ugyanannyi. A pillanat viszont nem mindegy.

Röviden: Magyarországon 2026. október 25-én, vasárnap hajnali 3:00-kor 2:00-ra állunk vissza: egy órával többet kapunk. A dátumos mechanikus órát érdemes inkább vasárnap napközben átállítani, nem a dátumváltás körüli tiltott időszakban. A korona és a naptár kezelésénél mindig az adott szerkezet gyártói útmutatója az irányadó; a rádióvezérelt és megfelelően szinkronizáló okosórák általában automatikusan követik a váltást.

És a GMT órával? Az ugró helyi óramutatós (traveller) GMT-nél általában külön visszaállítható egy órával a helyi mutató. A külön állítható 24 órás mutatós (caller) GMT-knél a helyi időt a szokásos időállítással korrigáljuk. A dátumot és a második időzónát mindkét esetben ellenőrizni kell. Így működik a GMT óra.

Megszűnik az óraátállítás 2026-ban? Nem, az Európai Unió nem fogadott el ilyen döntést. Ha a szabályok nem változnak, a következő átállítás 2027. március 28-án lesz, amikor 2:00-ról 3:00-ra ugrunk előre. A 2027–2031 közötti menetrend az Európai Bizottság hivatalos közleményében szerepel.

Este tizenegykor hagyd békén

A dátumos mechanikus szerkezetekben a dátumváltás nem egyetlen kattanás éjfélkor, a kerekek már órákkal korábban elkezdik tolni a dátumtárcsát, és amíg ez tart, a gyorsállító és a visszafelé tekert mutató is beleszólhat a folyamatba. A Seiko a saját kalibereinek útmutatójában ezt egészen pontosan megadja: koronával állítva a dátum este 9 és hajnali 1 között vált, ebben a sávban tilos a dátumot állítani, mert akkor másnap könnyen elmarad a váltás. Ugyanitt az is kiderül, hogy ha a mutatókat egy napon át visszatekerjük, a dátum nem lép vissza vele.

A szombat esti, lefekvés előtti átállítás tehát pont a rosszabbik időpont. Sokkal egyszerűbb vasárnap reggel, a kávé mellett kihúzni a koronát, és délelőtt vagy kora délután visszatekerni egy órát: ilyenkor a dátumváltó áll, a szerkezet semmit nem érez az egészből. Aki azt hallotta, hogy visszafelé tekerni nem illik, és inkább 23 órát tekerne előre, annak a dátuma egy nappal előrébb ugrik, vagyis azzal csak egy újabb javítanivalót gyárt.

Örök naptárnál nincs visszaút

Az örök naptáras szerkezeteknél a fenti szabály szigorúbb, és a tévedés is drágább. Az IWC örök naptáras modelljeinek útmutatója szerint este 8 és hajnali 2 között sem a naptárat állítani, sem a mutatókat visszatekerni nem szabad, és a naptár a mechanika felépítése miatt visszafelé egyáltalán nem állítható, ha túltekerjük, vagy megvárjuk, amíg a valóság utoléri, vagy órásnak kell visszaállítania. Egy ilyen órán az egy óra visszaállítása nappal, kényelmesen, a 2 órás határtól messze történjen, más naptáras kalibernél pedig a saját útmutatója mondja meg a tiltott sávot.

A lusta módszer: megállítani egy órára

Ősszel van egy elegánsabb megoldás is, amelyhez a mutatókat egyáltalán nem kell visszafelé forgatni. Sok mai mechanikus szerkezet a korona időállító helyzetében megállítja a másodpercmutatót, a Seiko útmutatója szerint például a második kattanásnál a másodpercmutató ott helyben megáll. Ha tehát vasárnap délelőtt, amikor az órád még nyári idő szerint 10:00-t mutat (valójában ekkor már 9 óra van), és a másodpercmutató a 12-esnél jár, kihúzod a koronát, majd pontosan egy óra múlva tolod vissza, az órád 10-et mutat, ami ekkorra már a pontos téli idő, és közben sem a dátumhoz, sem a naptárhoz nem nyúltál. Tavasszal ugyanez 23 órás várakozás lenne, ott marad az előretekerés.

GMT-vel a legkényelmesebb

Az óraátállítás valójában egy egyórás időzónaváltás, és erre a szerkezettípusra pont ezt a feladatot tervezték. A Rolex GMT-Master II 3285-ös kaliberénél az óramutató óránként ugrik, előre és hátra is, a percmutatótól és a másodpercmutatótól függetlenül, vagyis a szerkezet közben megállás nélkül jár, a 24 órás mutató pedig marad, ahol volt. Egyetlen dologra érdemes figyelni: ezeknél a dátum a helyi óramutatót követi, így ha éjfél és hajnali 1 között ugrasz vissza egy órát, a dátum is visszalép.

Az úgynevezett office vagy caller GMT-knél, ahol a 24 órás mutató állítható külön (a Seiko 6R54-nél például az első koronaállásban, óramutató járásával egyező irányba), az átállítás menete ugyanaz, mint egy sima dátumos óránál. Ha viszont a 24 órás mutató egy olyan második időt mutat, amely nem vált téli időre, például UTC-t, utána nézd meg, hogy még a jó órán áll-e.

A holdfázist nem kell bántani: egy holdhónap nagyjából 708,7 óra, az egy óra ennek 0,14 százaléka, ezt a kijelzés észre sem veszi. A menetzáras koronát viszont a végén csavard vissza, a Seiko útmutatója is külön kéri, hogy a korona állítás után vissza legyen zárva.

Ami magától átáll

A sima kvarc szerkezetes órákat ugyanúgy kézzel kell átállítani, mint a mechanikusakat, és a dátumos modelleknél ott is a nappali átállítás a biztonságos. Más a helyzet a rádióvezérelt órákkal: Európában ezek a Frankfurt melletti Mainflingenben álló DCF77 hosszúhullámú adó jelét veszik, amelyet a német PTB atomórái vezérelnek, és a PTB szerint nagyjából 2 000 kilométeres körzetben fogható. Budapest légvonalban körülbelül 790 kilométerre van az adótól, vagyis bőven a körzeten belül.

Mivel a jel a közép-európai téli és nyári időt hordozza, egy rádióvezérelt Casio vagy Citizen a következő sikeres vételnél magától vált, feltéve, hogy a beállított időzónája közép-európai, és az automatikus nyári idő nincs rajta kikapcsolva. A telefonhoz kapcsolódó Bluetooth-os modellek és az okosórák a telefontól veszik át a pontos időt, náluk vasárnap reggel legfeljebb annyi a teendő, hogy egyszer csatlakozzanak.

1916, a Monarchia és egy brit építési vállalkozó

Az ötletet gyakran Benjamin Franklinnek tulajdonítják, aki 1784-ben Párizsban valóban írt róla, csak éppen tréfás esszében, a gyertyaspórolásról. Komolyan William Willett brit építési vállalkozó kampányolt mellette: 1907-ben saját pénzén adta ki The Waste of Daylight című füzetét, amelyben azt javasolta, hogy áprilisban négy vasárnapon húszpercenként, összesen 80 percet tekerjünk előre, szeptemberben pedig ugyanígy vissza. A brit parlament évről évre leszavazta, Willett pedig 1915-ben meghalt, így már nem érte meg, hogy az ötlete a háborúban hirtelen mindenkinek fontos lett.

Elsőként Németország és Ausztria–Magyarország állt át, 1916. április 30-án, a háborús szénspórolás miatt; a britek három héttel később, május 21-én követték őket. Budapesten nem fogadta osztatlan lelkesedés: Az Est április 13-i száma már a címében bejelentette, hogy május elsején új időszámítás lép életbe, és azt is hozzátette, hogy az intézkedésre „Németország kényszerít minket”. A lap szerint a színházak jártak rosszul, mert a közönség világosban nem szívesen ül be előadásra, szeptemberre pedig már egyenesen azt írták, hogy nem kell az egész.

Magyarországon ezután a nyári időszámítás jött és ment: az első világháború után megszűnt, a negyvenes és az ötvenes években több szakaszban visszatért, 1958 és 1979 között pedig egyáltalán nem volt. 1980-ban villamosenergia-megtakarítás céljából vezették be újra, de egészen 1996-ig ősszel szeptember végén álltunk vissza, akkor igazították kormányrendelettel az uniós rendhez, amely szerint a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapján ér véget. Uniós szinten ma a 2000/84/EK irányelv rögzíti ezt a ritmust, és ugyanez írja elő, hogy a Bizottság ötévente közzétegye a következő öt év átállási dátumait.

Meddig tekerjük még?

A dátumokat 2031-ig már ismerjük. Az Európai Bizottság 2026. március 18-i hivatalos közleményében közzétette a következő öt év menetrendjét, eszerint 2027-ben március 28-án állítunk előre és október 31-én vissza, és ugyanez a rend folytatódik 2031 októberéig. Ez nem jelenti azt, hogy addig biztosan marad az óraátállítás, csak azt, hogy most nincs olyan elfogadott döntés, amely előbb véget vetne neki.

Pedig 2018-ban úgy tűnt, gyorsan lezárul az ügy. A Bizottság nyilvános konzultációjára mintegy 4,6 millió válasz érkezett, 84 százalékuk az évi kétszeri átállítás megszüntetését kérte, igaz, ez nem reprezentatív felmérés volt, hanem bárki számára nyitott konzultáció. A Bizottság 2018. szeptember 12-én benyújtotta a javaslatát, az Európai Parlament 2019 márciusában 410 igen, 192 nem és 51 tartózkodás mellett meg is szavazta, 2021-gyel mint utolsó átállítós évvel. A tagállamokat képviselő Tanács azonban azóta sem alakította ki az álláspontját, pedig ahhoz minősített többség is elég lenne.

A vita valódi kérdése az, hogy melyik idő maradjon. Ha minden ország maga választ, a szomszédok között új időeltolódások jelenhetnek meg, ha pedig közösen kell dönteni, a földrajz feszíti szét a tárgyalást: Budapesten állandó nyári idővel december 21-én 8:28-kor kelne a nap, állandó téli idővel viszont június 21-én már 3:46-kor (saját számításunk szerint). 2025. október 23-án az Európai Parlament ismét vitát tartott a kérdésről, Apostolos Tzitzikostas közlekedési biztos pedig megerősítette, hogy a Bizottság továbbra is a megszüntetést támogatja. 2026 februárjában a Bizottság új hatástanulmányt rendelt az Ecorys, a Capgemini, a Stratec és a CE Delft konzorciumától, ennek az év végére kell elkészülnie.

Az óráknak egyébként mindegy lenne, melyik változat nyer. Nekik az a jó hír, ha évente kétszer nem kell hozzájuk nyúlni.

Mit tesz velünk egy óra

Az energiamegtakarítás, amiért 1916-ban és 1980-ban is bevezették, mára alig mérhető: a Bizottság már a 2018-as javaslatánál arra jutott, hogy a nyári időszámítás összesített energiahatása marginális. Az egészségügyi hatásokról sok kutatás készült, a két legtöbbet idézett vizsgálat is inkább a tavaszi átállásnál talált hatást, amikor egy órát elveszítünk.

A legtöbbet idézett vizsgálatban Amneet Sandhu és kollégái michigani kórházi adatok alapján azt találták, hogy a tavaszi átállás utáni hétfőn 24 százalékkal több szívinfarktusos beteget kellett katéterezni, mint egy átlagos hétfőn, az őszi átállás utáni kedden viszont 21 százalékkal kevesebbet, miközben a heti összesítés nem változott. Ugyanez a kutatócsoport később frissebb adatokon már jóval kisebb, statisztikailag nem szignifikáns hatást mért.

Az utakon tisztább a kép. Josef Fritz és munkatársai az Egyesült Államok 1996 és 2017 közötti 732 835 halálos közúti balesetét elemezték, és a tavaszi átállás utáni héten nagyjából 6 százalékkal nőtt a halálos balesetek kockázata, az őszi átállás után viszont nem találtak hasonló emelkedést.

A vasárnapi az egyszerűbbik eset: egy órát visszakapunk, és ha valamikor, akkor most bátran lehet aludni egy kicsit többet. Reggel pedig kávé, korona, egy óra vissza, és a kronométer megint pontos. Legalább márciusig.

Óraátállítás 2026: gyakori kérdések

Mikor lesz az őszi óraátállítás 2026-ban?

2026. október 25-én, vasárnap hajnali 3:00 órakor 2:00-ra állunk vissza. A nyári időszámítást (CEST, UTC+2) a közép-európai téli idő (CET, UTC+1) váltja fel, ezért az éjszakában megismétlődik egy óra.

Előre vagy vissza kell állítani az órát októberben?

Ősszel egy órával vissza, tavasszal egy órával előre állítjuk a mutatókat. Október 25-én 3:00 után újra 2:00 következik.

Mikor biztonságos átállítani a dátumos mechanikus órát?

Általában vasárnap délelőtt vagy kora délután érdemes, amikor a dátumváltó mechanika nem dolgozik. A gyors dátumállítást sok szerkezetnél este és éjjel tilos használni, de a pontos tiltott időszak és a mutatók állításának szabálya kaliberenként eltér. Mindig nézd meg a saját órád útmutatóját; az öröknaptáras óráknál különösen fontos az óvatosság.

Mi a teendő a GMT órával az óraátállításkor?

Az ugró helyi óramutatós, úgynevezett traveller GMT órákon a helyi óramutató sok esetben külön, egyórás lépéssel állítható vissza. A külön állítható 24 órás mutatós, caller GMT modelleknél a helyi időt a hagyományos időállítással kell módosítani. Mindkét esetben ellenőrizd a dátumot és a második időzónát is.

A rádióvezérelt és az okosóra magától átáll?

A helyesen beállított időzónájú rádióvezérelt órák sikeres időjel-vétel után automatikusan követhetik az átállítást. A telefonhoz szinkronizált okosórák és Bluetooth-os órák rendszerint a megfelelő helyi időre váltanak, amennyiben a kapcsolat és az automatikus időbeállítás működik.

Megszűnt az óraátállítás az Európai Unióban?

Nem. 2026 októberében nincs elfogadott uniós döntés az évi kétszeri átállítás eltörléséről. Az Európai Bizottság 2027–2031-re is közzétette az átállítási dátumokat, de a menetrend közzététele önmagában nem jelenti, hogy a szabály a jövőben ne változhatna.

Elsődleges források: Európai Unió Hivatalos Lapja – 2022–2026-os átállítási dátumok; Európai Bizottság – 2027–2031-es hivatalos menetrend; EU Tanácsa – az eltörlésről szóló javaslat állása.

Kapcsolódó Werkmania-útmutatók: Mechanikus óra beállítása és használata – az alapok; GMT óra működése két percben; Óra karbantartása – mire figyelj?.