Néha egy óra számlapja egyszerűen szép, néha pedig egy egész könyvet próbál elmesélni. A Czapek Promenade L’Écume des Jours ez utóbbi kategóriába tartozik: Boris Vian 1947-es regénye, a L’Écume des Jours két emblematikus motívumát viszi rá egy kompakt, 38 milliméteres számlapra, és az egészet 18 darabra korlátozott sorozatban készíti el. Nem kibővített kollekció, nem évfordulós kiadás, csak egy nagyon szűk kör számára elérhető, irodalmi ihletésű darab.
Tartalomjegyzék:
Két jelenet a regényből, egy számlapon
A Promenade L’Écume des Jours a számlapon két konkrét jelenetet idéz meg Vian könyvéből: a pianocktailt, a regény híres koktélkeverő zongoráját, valamint azt a pillanatot, amikor Chloé tüdejében vízililiom kezd nőni. Ez a két kép nem véletlenül került egymás mellé: a regény ezekre a szürreális elemekre épül, és a Czapek mindkettőt tárgyi formába próbálta önteni, nem csak utalásszerűen.
A vízililiom és a zongorabillentyűk a számlapon
A számlap alapja egy kék Grand Feu zománc, amelyet a Donzé Cadrans készített, és amely a Goutte d’Eau, azaz vízcsepp mintázatát használja: a mintázat a kis másodperc körül radiálisan terjed szét, mintha egy csepp hullott volna a számlap közepébe. A kis másodperc maga excentrikus elhelyezésű, 4:30-as pozícióban ül, és jade alapja vízen úszó tavirózsalevelet formáz. A jade felületbe lézerrel marták bele a másodperces skálát, a virágot magát pedig lézerrel vágták ki könnyű titánból, majd kézzel festették – ez a virág jelzi a másodperceket, miközben körben úszik a jade „tavon”.
A számlap külső gyűrűjén a pianocktail zongorabillentyűzete tér vissza: a gyöngyházgyűrű mélyedését lézerrel alakították ki, a fehér billentyűket a gyöngyház természetes fénye adja, a fekete billentyűket pedig kézi festéssel vitték fel. Két teljesen különböző technika, zománc és lézeres fémmegmunkálás egyik oldalon, kézi festés és gyöngyház a másikon, ugyanazon a számlapon.
A tok és a szerkezet, ami mindezt hordja
A számlapot körülvevő tok 38 mm átmérőjű, 10,8 mm vastag, és tokfültől tokfülig 42 mm hosszú, tehát kifejezetten kompakt méret egy ilyen részletes számlaphoz. Rozsdamentes acélból készül, polírozott felületekkel, a süllyesztett oldalelemek belső részein pedig homokfúvott kidolgozással. A számlapot AR-kezelésű, domború, glassbox kialakítású zafírkristály védi, a hátlap is AR-kezelésű zafírkristályból készül, így a szerkezet is látható marad. A vízállóság 50 méter, ami elegáns, kizárólag időt kijelző óránál teljesen elegendő. Az óra sötétkék nubukszíjjal érkezik alapesetben, de rendelhető acél Milanese mesh fémszíjjal is, ami más karaktert ad neki.
A számlap mögött a Calibre SXH5.1 dolgozik, a Czapek házon belül fejlesztett automata szerkezete, amelyet platinamikrorotor hajt meg. A szerkezet 127 alkatrészből és 26 kőből áll, hét nyitott, homokfúvott fekete híd tartja össze, és a változó tehetetlenségű billegőt négy arany tehetetlenségi tömbbel szerelték. A billegő 4 Hz-en jár, a járástartalék egy rugóházzal 60 óra. A mikrorotor maga 950 finomságú újrahasznosított platinából készül, vagyis a szerkezet legnehezebb, legdrágább alkatrésze sem szűz nyersanyagból származik.
Szkeletonizált mutatók, indexek nélküli letisztultság
Az óra- és percmutatók szkeletonizált, nyíl alakú kivitelben készülnek, ami hagyja érvényesülni a számlap alatti mintázatot és a kis másodperc körüli vízcsepp-effektet anélkül, hogy a mutatók eltakarnák a részleteket. Ez a fajta visszafogottság illik egy olyan órához, amelynek a lényege inkább a két jelenet, amit hordoz.
A Czapek 2024-ben indította el a Promenade kollekciót, kompakt, kizárólag időt kijelző elegáns órákkal, és ez a modell most azt mutatja meg, hogy a márka ebben a keretben meddig hajlandó elmenni egyetlen irodalmi utalás kedvéért. Tizennyolc darab nem sok, de egy ilyen mennyiségű kézi munkával – lézeres marás, kézi festés, gyöngyház beültetés – készült számlaphoz talán éppen ennyi fér el reálisan.