Tartalomjegyzék:
Űrsétáról a civil vitrinbe
A Konstantin Chaykin SC02C-t négy űrsétán tesztelték, és ez az a mondat, ami után az ember azonnal máshogy nézi az órát. A modell a manufaktúra és a Roscosmos együttműködéséből született, a projekt pedig 2018-ban indult egy olyan mechanikus kronográffal, amelyet kifejezetten az orbitális állomáson kívüli használatra szántak. A korábbi Space Conqueror prototípusokból két példány készült, ezeket az ISS fedélzetén tesztelték, az egyiket űrsétán is viselték, és a tapasztalatokat visszavezették a konstrukcióba.
Az SC02C ennek a fejlesztésnek a civil, limitált kiadású folytatása. A megoldások viszont, amelyeket a professzionális használathoz dolgoztak ki, maradnak.
Zafírüveg fordított fecskefarokkal, vákuumra tervezett tok
A tok rozsdamentes acél, 44 mm átmérőjű és 14,5 mm vastag, tetején egyirányú forgó lünettával, amelyen 12 órás skála fut. A legérdekesebb részlet azonban a sárkányüveg: a zafírüveg fordított „dovetail”, azaz fecskefarok konstrukcióval ül a tokban, és a ferde él dolga az, hogy nyomásváltozás és szélsőséges terhelés esetén se nyomódhasson ki az üveg. Ez az a fajta megoldás, amelyet egy hétköznapi óránál soha nem indokolna semmi, itt viszont pontosan tudni, honnan jött az igény.
A tok vákuumkörülmények között 1 × 10-6 atmoszféráig ellenálló, vízállósága 100 m, az antimagnetikus védelem pedig 4 800 A/m. Együtt ezek adják ki azt, amit a márka az űrsétás használatra kihegyezett: a külső nyomás gyakorlatilag nulla, a hőmérséklet és a terhelés viszont nem kíméli a szerkezetet.
Mélyfekete számlap, kézihúzós K.20-5
A számlap mélyfekete, három segédszámlappal, a mutatók és az indexek foszforeszkáló betéttel készülnek. Nincs benne semmi kacérkodás, és ehhez az órához ez a jó döntés: egy 44 mm-es, vastag falú kronográfnál a leolvashatóság többet ér bármilyen díszítésnél.
A szerkezet a kézi húzású K.20-5 kaliber, amely a Полёт 3133 alapjaira épül, és amelyben 60 alkatrészt már a Konstantin Chaykin gyárt. A frekvencia 21 600 féllengés/óra, a járástartalék 45 óra, a kövek száma 25, a megadott pontosság pedig -15/+15 másodperc naponta. A funkciók között ott az óra, a perc, a kis másodperc, a központi kronográf másodperc, a 30 perces és a 12 órás számláló, valamint a stop-seconds.
Hogy egy ilyen kronográfban kézi húzású szerkezet dolgozik, itt teljesen logikus: kevesebb mozgó tömeg, egyszerűbb felépítés, és a viselő pontosan tudja, mikor és mennyire van felhúzva az órája. A Poljot 3133 család egyébként a 3017-est követte, amely az Alekszej Leonov által 1965-ben viselt Strelát hajtotta – ez a szál tehát nem most kezdődött.
28 darab, 10 csavaros hátlappal és szkafanderre húzható szíjjal
Az SC02C limitált szériás, 28 darabos kiadás. A hátlap masszív, 10 csavarral rögzített, tematikus 3D gravírozással, ami a tok többi részének logikáját követi: itt semmi nem véletlenül van odaerősítve.
Két fekete textilszíj jár hozzá, és a második az igazán beszédes darab: egy bővített változat, amelyet szkafander fölé is fel lehet húzni. Ezt egy civil tulajdonos nagy valószínűséggel soha nem fogja használni, de pontosan ez adja az óra karakterét – a doboz tartalma is arról szól, mire készült ez a kronográf.
- Tok: rozsdamentes acél, 44 mm átmérő, 14,5 mm vastagság
- Lünetta: egyirányú forgó, 12 órás skálával
- Üveg: zafírüveg, fordított fecskefarok rögzítéssel
- Vízállóság: 100 m; vákuumtűrés 1 × 10-6 atmoszféráig; antimagnetikus védelem 4 800 A/m
- Kaliber: K.20-5 kézi húzású, Полёт 3133 alapon, 25 kő, 21 600 féllengés/óra, 45 óra járástartalék
- Limitáció: 28 darab
Forrás: Monochrome