Holdfázis-kijelzés már a Patek Philippe 1925-ös, első örökös naptáras karóráján is volt, és ugyanez a komplikáció ül a Casio MTP-M305M-1AVER fekete számlapján is, csak éppen 50 ezer forint alatti listaáron. A kvarc óra három segédszámlapon jelzi a dátumot, a hét napját és a Hold fázisát, a polírozott acél tok 9,3 mm vastag, a fémszíj milánói szövésű. A modell a 2023 óta kapható, holdfázisos M305-család milánói fémszíjas tagja.
Párna alakú tok, mutatós naptár
Az MTP-M305M-1AVER tokja 34 mm széles, fültől fülig 44,5 mm, és mindössze 9,3 mm vastag, ami papíron egy klasszikus ruhaóra méreteit hozza, a mai nagy sportórákhoz képest kifejezetten visszafogottan. A polírozott acél tokhoz milánói szövésű acél fémszíj tartozik, amely az állítható csattal 150 és 205 mm közötti csuklóra igazítható. A fémszíj miatt az óra 80 grammot nyom, jóval többet, mint a bőrszíjas MTP-M305L a maga 55 grammjával.
A fekete számlapon három segédszámlap osztozik: 3 óránál a dátum, 9 óránál a hét napja, 6 óránál a holdfázis, fent pedig a Casio-logó. A dátumot és a napot egy-egy kis mutató jelzi, nem ablak, ami jól néz ki, a dátumot viszont így lassabban lehet leolvasni. A milánói fémszíjas változat szürke számlappal is kapható (MTP-M305M-8AVER), bőrszíjjal MTP-M305L néven fut a sorozat.
A kvarc szerkezet havi ±20 másodperces pontossággal jár, az SR621SW elem nagyjából három évig bírja. A holdfázist kézzel kell beállítani: a korona első kihúzott állásában az egyik irányba tekerve a dátum, a másikba a holdfázis lép előre. A Holdat érdemes először újholdig, vagyis üres kijelzőig tekerni, és onnan lassan továbbléptetni az aktuális fázisig. A dátumot viszont ne este 8 és hajnali 1 között állítsuk, mert akkor másnap elmaradhat a váltás.
Ennyi pénzért persze kompromisszumok is járnak: a számlapot ásványüveg védi, nem zafír, az 5 bar vízállóság pedig a Casio szerint kézmosásnál vagy esőben ad nyugalmat. Cserébe 50 ezer forint alatt acél tokot, milánói fémszíjat és három naptárkijelzést kapunk, köztük egy olyan komplikációt, amelyet mechanikus órában jellemzően ennek többszöröséért árulnak. Ár-érték arányban nehéz belekötni.
Mióta van Hold az órán?
A Hold fázisait az adja, hogy a Föld, a Hold és a Nap éppen hogyan áll egymáshoz képest, egy teljes kör újholdtól újholdig átlagosan 29,53 nap. Ezt a ritmust gépezettel már jóval a mechanikus órák megjelenése előtt is lekövették: a Kr. e. 2. század körül készült antiküthérai szerkezet elején egy félig világos, félig sötét kis gömb forgott, amely mindig a Hold aktuális fázisát mutatta.
Az antiküthérai szerkezet bronz töredékeit 1901-ben hozták fel egy hajóroncsból, amely a Kr. e. 1. század első felében süllyedt el Antiküthéra szigete mellett. A röntgenfelvételeken 30 fogaskereket azonosítottak benne, a nagyjából cipősdoboz méretű szerkezet a Nap és a Hold állatövi helyzetét is jelezte. Ma az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban látható.
Karórán az egyik legkorábbi példa a Patek Philippe 97975-ös sorszámú darabja 1925-ből, amely egy női medálóra szerkezetéből készült, és egyben az első örökös naptáras karóra is volt. Sorozatgyártású, holdfázisos örökös naptárt a Patek az 1940-es évek elején hozott.
A klasszikus mechanikus megoldás egy két Holdat ábrázoló tárcsa, amelyet egy 59 fogú kerék naponta egy foggal léptet tovább. Így egy teljes ciklus 29,5 nap, holdhónaponként nagyjából 44 perccel rövidebb a valóságosnál, ezért egy ilyen kijelzés körülbelül két és fél év alatt egy teljes napot csúszik. A nagy pontosságú holdfázisok bonyolultabb áttétellel évszázadokra tolják ki ezt a hibát, a Patek Philippe 5320G örökös naptáránál például csak 122 évente kell egy napot korrigálni.
A Casio holdfázis-kijelzője az északi féltekéről, délben dél felé nézve látható Holdat mutatja, a déli féltekén vagy az Egyenlítő közelében a megvilágított oldal fordítva látszik. Itthonról nézve tehát stimmel.
A Hold itt elemről jár, és ásványüveg mögött telik és fogy, de ugyanazt az égitestet követi, mint 1925-ben a Patek számlapja.
