Aki a saját márkájába beleírja, hogy low-tech, az vagy nagyon szerény, vagy nagyon jó a humora. Az Otsuka Lotec neve tényleg ezt jelenti: az első fele a tokiói Otsuka városrészből jön, ahol a műhely megszületett, a második a low-tech rövidítése, csak éppen 2026. november 7-én Genfben, a GPHG gáláján egy olyan óráért vették át a Petite Aiguille-díjat, amelynek 62 alkatrészes moduljában a világ legkisebb sorozatban gyártott acél golyóscsapágya forog, 1,5 milliméteres külső átmérővel.
Két éve ugyanitt a No.6 nyerte a Challenge-díjat, vagyis az Otsuka Lotec három éven belül két GPHG-díjat gyűjtött be úgy, hogy Japánon kívül hivatalosan meg sem lehet venni az óráit, a 2024–2025 körüli beszámolók szerint évente kétszáznál kevesebb készült belőlük, és az alapítója eredetileg autókat rajzolt.
Tartalomjegyzék:
Túl kicsi eszterga, túl nagy autó
Jiro Katayama formatervezőként végzett, a Toyota-csoporthoz tartozó Kanto Auto Worksnél dolgozott, majd szabadúszó lett, és autók mellett sisakokat meg háztartási gépeket tervezett. 2008-ban, a harmincas évei közepén egy online aukción vett magának egy asztali esztergát, különösebb terv nélkül, és elég hamar kiderült, hogy egy ekkora géppel autóalkatrészt nem fog gyártani. Órához viszont pont elég.
Az első tokok még csak gyakorlásnak készültek, aztán Katayama elkezdte bújni a független órásmesterek munkáit, utánozta az alkatrészeiket, a szerszámaikat és a módszereiket, és az egészet magától tanulta meg (később a Google-t és a YouTube-ot nevezte meg tanárként, ami egy genfi díjazottnál azért nem mindennapi önéletrajz). Négy óra készült így, a No.1-től a No.4-ig, ezek saját prototípusok maradtak, ezért lett az első, 2012-ben eladásra kínált modell neve rögtön No.5.
A No.5 regulátor volt: két tárcsa mutatta az órát és a percet, középen járt a másodpercmutató, három óránál ült a dátumablak, két óránál a korona, a szálcsiszolt, nyers fémtokon pedig a csavarok egyáltalán nem bújtak el. Két golyóscsapágy is dolgozott benne, ezekhez még visszatérünk. Eleinte évi nagyjából 15 óra készült, Katayama pedig közben megtartotta a formatervezői munkáját.
Az is elég pontosan körülhatárolható, mi érdekli: a préselt acéllemezből, csavarokkal összerakott tárgyak a műanyagból egy darabban öntött formákkal szemben, és a tekerős gomb meg a billenőkar az érintőképernyővel szemben. A saját megfogalmazása ennél is rövidebb: „Olyan órákat készítek, amilyeneket én szeretnék hordani.”
A számozás nem a boltban kezdődött. Kapcsold végig a modelleket megjelenési sorrendben.
Analóg műszer és 8 mm-es kamera a csuklón
A No.6 2015-ben jött, és egy régi analóg műszerből indult ki: legyező alakú kijelző, amelyen az óra- és a percmutató egyetlen tengelyen, egymás fölött mozog, retrográd módon, vagyis végigmegy a skálán, majd egy pillanat alatt visszaugrik az elejére. A nehézség 12 óránál jön elő, amikor a két mutatónak együtt kell nullára állnia, ezért 60 másodpercen belül tartják az eltérést, az óramutató vezérbütykét pedig csavarral állítják be, tizedfokos pontossággal.
A ma gyártott változat 42,6 mm átmérőjű, 11,8 mm vastag, és egy Miyota 9015-ös automata kaliberre épül, amelyre Katayama saját modulja ülteti rá a retrográd mutatókat, a középső másodperctárcsát és a dátumot. A Miyota a Citizen szerkezetgyártója, a 9015 pedig kifejezetten hétköznapi alap, nem véletlenül állt meg a No.6 ára kb. 900 ezer forintnál (2260 CHF), amikor a GPHG-re nevezték. 2026 márciusa óta Japánban kb. 1,02 millió forint (495 000 jen).
A No.7 2020-ban két ablakkal érkezett, a 2021-es No.7.5 pedig megkapta a harmadikat is, és onnantól nem volt kérdés, mire hasonlít: az 1930-as évek 8 mm-es filmes kameráinak revolverfejére, amelyen a különböző objektívek egymás mellett ültek. Mutató nincs, a három aszimmetrikus ablakban ugró óra, forgó tárcsás perc és futó másodperc látszik, a 40 mm-es tokon drótfülek vannak, alul pedig Miyota 82S5 ketyeg, rajta a saját ugróórás modul.
A No.7.5 2024-ben iF Design-díjat kapott, miközben már 2023-ban bekerült a svájci La Chaux-de-Fonds-i Nemzetközi Óramúzeum (MIH) gyűjteményébe, és ugyanabban az évben a japán Nemzeti Természet- és Tudománymúzeum is kiválasztotta technikatörténeti megőrzésre, a Reiwa-korszak kezdete óta első fogyasztói óraként. A svájci gyűjteménybe később a No.6 és a No.5 Kai is bekerült.
Segítség a Kurono felől
A fordulat 2022-ben jött, és egy egyszerű vásárlással indult: Hajime Asaoka, a Kurono Tokyo alapítója azért figyelt fel Katayamára, mert az egyik munkatársa vett egy Otsuka Lotecet. Asaoka felajánlotta a Precision Watch Tokyo gyártói hátterét, és azóta a márka e cég égisze alatt működik: Katayama a saját műhelyében tervezi és próbálja ki a modulokat, a gyártás pedig a Bunkyo kerületben zajlik, tőle nagyjából negyedórányira biciklivel.
Az évi 15 darabból így lett 2024-re évi nagyjából 180, akkor havi 15 órával, és a kimondott cél a havi 50 volt. Ugyanabban az évben a japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium Gendai no Meiko, vagyis kortárs mesterember címmel tüntette ki, ugyanazzal, amelyet Asaoka 2022-ben kapott. A hivatalos adatlapján a foglalkozása: óra-összeszerelő és -beállító, 16 évvel az eszterga után.
Két perc Genfben, telefonról olvasva
2024 novemberének közepe elég sűrű hét volt Katayamának. Hétfőn Tokióban a mesterember-címet ünnepelték, szerdán már Genfben ült a GPHG gáláján, utána Hongkong következett, nagyjából 24 ezer kilométer egy hét alatt. A No.6-ot a Challenge kategóriába nevezték, amely akkor a kb. 1,2 millió forint (3000 CHF) alatti órákról szólt, és a saját elmondása szerint alig ült le, amikor szóltak neki, hogy ő beszél elsőként. Azt, hogy nyert-e, addig senki nem árulta el.
A kétperces angol beszédet három nappal korábban megírta, kijavíttatta és megpróbálta megtanulni, aztán a színpadon a telefonjáról olvasta fel, kihagyott pár sort, a telefonját pedig ott felejtette. Több mint ezer órás szakember előtt, abban a teremben, amelyet ő maga az Oscar-gálához hasonlított, ez teljesen érthető.
Hongkongban november 22-én a Phillips első, Japánnak szentelt árverésén, a TOKI-n került árverésre a No.6 Shinonome (a név a napfelkelte előtti eget jelenti), egyedi darabként. Feketített acéltok, félig áttört számlap, füstölt zafírüveg, a retrográd szerkezetben pedig gitárhúr dolgozik. A becsérték kb. 620 ezer és 1,87 millió forint (15–45 ezer hongkongi dollár) között volt, az óra végül kb. 22,2 millió forintért (533 400 HKD) kelt el. Ugyanott egy hagyományos No.6 is kb. 19,5 millió forintot (469 900 HKD) hozott, a Shinonome bevételét pedig a 2024. január 1-jei Noto-félszigeti földrengés sújtotta wajimai lakkművesség támogatására fordították.
Japán lista és Phillips-eredmények egymás mellett. Kattints egy sorra, a mutató odaáll, modellváltáskor retrográd módon visszaugrik.
Forintban: MNB-középárfolyam, 2026. november 6., kerekítve, a régebbi tételeknél is. A Phillips-eredmények a vevői jutalékot is tartalmazhatják.
Golyóscsapágy a számlapon
Az eredeti No.5 2025 elején tért vissza No.5 Kai néven (a japán kai szó átalakítást jelent), a 2012-es modell tokformáját és csapágyas ötletét örökölve, csak éppen a regulátor helyére szatellit órakijelzés került. Három forgó számtárcsa kering a számlapon, az aktuális óra pedig végigvándorol a percskála előtt, így a mandzsetta alól kilátszó részből is leolvasható az idő.
A csapágygyártó MinebeaMitsumi szerint ez az első Japánban készült szatellit órás mechanikus óra, és a világon az első olyan, amelyben az órátárcsát egy csap és egy golyóscsapágy közvetlen kapcsolata váltja. Ehhez külön csapágyat is terveztek 2,5 mm-es külső átmérővel, a másodperctárcsa pedig megkapta a Guinness-rekorder, 1,5 mm külső és 0,5 mm belső átmérőjű darabot. A tok 40,5 mm átmérőjű és 7,6 mm vastag, üveggel együtt 12,2 mm, a szíjhoz 22 mm-es fülek tartoznak, az induló ár kb. 1,54 millió forint (748 000 jen) volt, 2026 márciusa óta kb. 1,70 millió (825 000 jen), az első árverésre került No.5 Kai pedig 2025 novemberében, a Phillips genfi aukcióján kb. 8,59 millió forintért (21 590 CHF) kelt el.
A két csapágy és három hétköznapi tárgy, egymáshoz képest valós arányban. A csúszkával nagyíthatsz.
A csapágyak méretei a MinebeaMitsumi adatai: 1,5 × 0,5 mm és 2,5 × 1,0 mm (külső × belső átmérő). Az eurócent 16,25 mm, a gyufaszál és a rizsszem tipikus, közelítő méret.
A kilences előbb jött, mint a nyolcas
A számozás 2025 szeptemberében végképp elvesztette a kapcsolatát a naptárral, amikor megjelent a No.9, méghozzá egy kategóriával feljebb bármelyik korábbi Otsuka Lotecnél. Ez már nem modul egy Miyotán: a kézi felhúzású, saját fejlesztésű SSGT kaliber 278 alkatrészből áll (a rugóház Unitas 6498-ból jön), van benne egyperces tourbillon szabadon lengő billegővel 18 000 féllengés/órával, ugró óra, a hajszálrugóval visszaránt retrográd perc, járástartalék-kijelző és óraütés, a kalapács a bal alsó sarokban látszik, a csőszerű gong pedig a tok oldalán át. Mindez 30 × 48 mm-es, 13 mm vastag tokban, kilenc évnyi fejlesztés után, kb. 36,2 millió forintért (17,6 millió jen, adóval).
A korábbi árakhoz képest ez hússzoros-negyvenszeres ugrás, és Katayama 2025 elején még arról beszélt, hogy tourbillonos csúcsmodelleket saját néven indítana el. Végül az Otsuka Lotec neve alatt jelent meg a No.9, és az sem látszik, hogy a márka elszakadt volna az eredeti árszinttől, mert fél évvel később jött a No.8.
No.8: keverőpult a csuklón
A No.8 formavilágát a hangstúdiók analóg keverőpultjai ihlették, a Sotheby’s katalógusa konkrétan a londoni Abbey Road stúdió REDD.37-es csöves pultját nevezi meg, amelyen a Beatles első lemezei készültek. A funkciók neve ennek megfelelően Hour Channel és Minute Fader: bal oldalon az ugró óra úgy viselkedik, mint egy lépcsős csatornaválasztó, jobb oldalon a piros jelzésű percfader egy nagyjából 120 fokos íven halad, majd óránként egyszer visszatér nullára, miközben az óra is továbblép. Fent egy kis másodperctárcsa 90 másodperc alatt fordul körbe, a jobb felső sarokban pedig ott a lendkerék, amely úgy néz ki, mint egy orsós magnó tekercse.
A lendkeréknek komoly dolga van: a retrográd percet egy autós sebességmérőkben használthoz hasonló rugó húzza vissza, a nehéz lendkerék pedig fékezi a visszatérést, egy közbenső kerék pedig menet közben szétkapcsol, hogy a lendület ne tegye tönkre a szerkezetet. Az energiát a Miyota 90S5-ből kell kivenni, Katayama saját bevallása szerint ennek kevés a nyomatéka, ezért lett a járástartalék a szokásos 42 helyett csak 32 óra. A modul 62 alkatrészből áll, három MinebeaMitsumi csapággyal.
Húzd a percfadert 60-ig. Ott egyszerre történik minden, ami a No.8-ban óránként egyszer. Az ábra a működést mutatja, nem az óra pontos másolata.
A 31 mm széles, 47,8 mm fültől fülig mérő és 10,8 mm vastag acéltok szándékosan polírozatlan, egyenes csiszolási nyomokkal, az ívelt zafírüveg oldalról is belátást enged, a korona négy óránál van, a számlap alumíniumból készült, a piros jelzés nem festék, hanem megmunkált műanyag betét, amely síkban fut a mutató tetejével. A 24 mm-es fekete gumi szíjjal a No.8 2026 márciusában kb. 2,04 millió forintos (990 000 jen) japán fogyasztói áron jelent meg, szeptember 1-jétől pedig kb. 2,24 millió forint (1 089 000 jen), amely már tartalmazza a japán fogyasztási adót.
És itt vannak a kevésbé romantikus részek: egy tulajdonosi teszt szerint a percfaderről legfeljebb ötperces pontossággal lehet leolvasni az időt, a másodperctárcsa alig látszik, az óra csak előre állítható, a 32 óra pedig az a járástartalék, amely mellett a hétvégén pihentetett óra hétfőn áll. Ugyanez a teszt írja, hogy csendes szobában hallani a váltást, ez egy keverőpultos órának egész jól áll.
A GPHG Petite Aiguille kategóriája a kb. 1,8–4 millió forintos (4500–10 000 CHF) órákra vonatkozik, tehát az Otsuka Lotec két év alatt egy kategóriával feljebb is nyert, nagyjából az árával együtt.
Beatles, Pharrell és egy törött óraüveg
Az Otsuka Lotecnek nincs hollywoodi arca, reklámkampányáról sem tudunk, a popkultúra inkább a témákon és néhány véletlenen keresztül szivárog be: a Beatles keverőpultja, a harmincas évek filmkamerái, a Shinonome gitárhúrja. A zenei szál egészen konkrét is, mert a No.6 egyik ismert viselője Josh Smith amerikai bluesgitáros, aki B.B. Kinggel, Joe Bonamassával és Mick Jaggerrel is dolgozott. Smith egyszer összetörte az Otsuka Lotecje óraüvegét, a műhelyben pedig megismerkedett Gaku Okadával.
Okada 2002-ben született Hokkaidón, dzsesszdobos, és órásiskolai vizsgamunkaként megépítette a Tempo Rubatót, a világ első mechanikus karórás metronómját, amelyben 15 MinebeaMitsumi-csapágy dolgozik, és amely szintén bekerült a MIH gyűjteményébe. A lünettával lehet állítani a tempót, Smith szerint pedig most az Otsuka Lotec és Okada közösen dolgozik olyan változaton, amely az időt is mutatja.
A harmadik kapcsolódás Pharrell Williams aukciósháza, a Joopiter: 2025 júliusában az első órás árverésén, a The Art of Time-on két ritka Otsuka Lotec is szerepelt a 27 tétel között, a márka pedig 2026 augusztusában, a Keeping Measure kínálatában is ott volt.
2,2 millió forint, ha kihúznak
A gyakorlati rész rövid. Az Otsuka Lotec a saját honlapján, sorsolással árul, a jelentkezéshez japán hitelkártya és japán szállítási cím kell, a No.9-et Japánon kívülre nem is postázzák. Katayama 2024-ben még azt mondta, szeretné nemzetközileg is elérhetővé tenni az órákat, csak nehéz volt partnert találni, és azóta is Japán a piac.
Így aztán a másodlagos piac dolgozik helyette: a Phillips 2026 márciusi online árverésén egy sima No.6 kb. 5 millió forintért (120 650 HKD), egy No.7.5 kb. 2,2 millióért (53 340 HKD) kelt el, szeptemberben viszont már kb. 7,9 millió (190 500 HKD), illetve kb. 4,5 millió forint (107 950 HKD) volt az eredmény. A 2024-es TOKI-n ennél is többet fizettek, kb. 19,5, illetve 6,9 millió forintot. Egy eredetileg kb. 900 ezer forintos (2260 CHF) óránál ez elég komoly felár, és nagyjából ez az a pont, ahol a Miyota-alap, az acéltok és a tizedfokra állított vezérbütyök együtt már inkább gyűjtői tárgyat csinálnak az eredetileg olcsó, furcsa órából.
Hogy mennyire low-tech egy cég 1,5 milliméteres csapággyal, 62 alkatrészes modullal, tourbillonnal és két GPHG-díjjal, azt mindenki döntse el maga. Katayama 2008-ban egy asztali esztergával kezdte, a márka neve pedig azóta sem változott. Low-tech. Persze.
Műszaki adatok
Az ár japán lista, adóval, 2026. novemberi állapot szerint.
A forintos értékek az MNB 2026. november 6-i középárfolyamával számolva, kerekítve, a korábbi áraknál és aukcióknál is.
