A svájci óraipar gondban van. Bár az összes eladott órák értékében 50% a svájci modell, darabszámban csak alig 3% a részesedésük. Talán ez sarkallta a svájci törvényhozókat arra, hogy átgondolják, mire is engedik ezentúl ráírni a varázsigét: swiss made.

swiss made

MITŐL SVÁJCI A SVÁJCI ÓRA?

Ez a következőket jelenti a gyakorlatban:

  • a szerkezete Svájcban készült
  • a tokozás (az óra összeépítése a szerkezettel, számlappal, mutatókkal) Svájcban készült
  • a végső minőségellenőrzés Svájcban történt

Ez elsőre szigorúnak tűnhet, de például a “Swiss Made” szerkezet (a svájci Szövetségi Tanács döntése alapján) sem kell teljes egészében az alpesi határokon belül megszülessen, elég ha:

  • Svájcban szerelték össze
  • egy svájci gyártó felügyelte az összeszerelését
  • a szerkezet minimum 50%-a helyi gyártású

A kisebb gyártók ezt kihasználva olcsó, főleg ázsiai forrásokból beszerezték a szerkezetek egyik felét, és a svájci alkatrészeket csak a szükséges arányban tették hozzá, íme, kész is a svájci óra!

SWISS MADE – ÚJ, SZIGORÚBB SZABÁLYOZÁS

2017. január 1-től ez a rendszer megváltozik, innentől kezdve már csak a szigorúbb szabályoknak megfelelően gyártott órák viselhetik a büszke “Swiss made” feliratot.

2018. végéig még értékesíthetőek a készleten maradt órák az előző szabályozásból, képzelhetjük hogy füstölnek most a gépek néhány kisebb gyártó üzemeiben…

Januártól főként az eddigi szabályozás harmadik pontja változik, mely a szerkezet 50%-os svájci eredetét írta elő, az új szabályok a következőek lesznek:

  •  az óra gyártási értékének legalább 60%-ban Svájcban kell keletkeznie
  • a szerkezet értékének (nem az alkatrészek mennyiségének) 50%-a hazai kell legyen, de a gyártás legalább 60%-ban is Svájcban kell történjen
  • a technikai fejlesztésnek is helyben kell történnie

A megmaradt tokokat és óraüvegeket szintén 2018 végéig még fel lehet használni a gyártáshoz is, a nem svájci fejlesztésű órák pedig 2020-ig maradhatnak forgalomban.

swiss made

KINEK LESZ EZ JÓ?

A kisebb gyártóknak, úgynevezett “tokozó” cégeknek semmiképpen.Bár pontosan majd csak hosszabb távon igazolódik ez be, de ezek a kisebb cégek hamar át tehetik majd a székhelyüket más országokba, ahol kevéssé szigorúak a szabályok.

Tokozó cégeknek nevezi a szakma azokat a kis cégeket, akik a nagy gyártók jellemzően olcsóbb szerkezeteit építik be saját maguk által gyártott/gyártatott tokokba, melyek általában szintén kísértetiesen hasonlítanak a nagy gyártók sikeresebb darabjaira.

A svájci mamutcégeknek mindenképpen, hiszen ez az ő meggyengült piacaikat erősítheti. A bizalomvesztést a legnehezebb orvosolni a kereskedelemben, így érezhetően ezt megelőzendő döntött a Tanács a szigorítás mellett.

via ABTW

Tetszett a cikk? Kérlek oszd meg Facebook-on is, hadd olvassák mások is!

  https://i2.wp.com/www.iconsdb.com/icons/preview/red/arrow-195-xxl.png?resize=80%2C80

facebook

werkmania.hu